Szavakból templomot építeni – Kerekasztal-beszélgetés az Isteni színjáték új magyar fordításáról

Szavakból templomot építeni – Kerekasztal-beszélgetés az Isteni színjáték új magyar fordításáról

A Párbeszéd Házában szeptember 28-án kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be Dante Isteni színjátékának legújabb magyar nyelvű fordítását.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie annak, aki az Isteni színjáték fordítására vállalkozik? Hogyan lehet a mai olvasó számára érthetővé tenni Dantét? Mit tanulhatunk Dantétől? Külön lehet-e választani a fordító szövegről vallott felfogását a fordított szövegtől? Milyen tanulságokkal szolgált a fordító számára a Commedia átültetése a saját anyanyelvére? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresték a választ a  kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Nádasdy Ádám nyelvésszel, a mű fordítójával és Mátyus Norbert irodalomtörténésszel, a fordítás szaklektorával Várkonyi Borbála esztéta, a Magyar Kurír szerkesztője beszélgetett. Az esemény házigazdája a Párbeszéd Háza igazgatója, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes volt.

Nádasdy Ádám elmondta, hogy kellő bátorságra és egy saját stílus kialakítására volt szüksége ahhoz, hogy Szász Károly és Babits Mihály után lefordítsa az Isteni színjáték teljes szövegét. Úgy vélte, a kor igényeinek megfelelően le kell mondania a Dante által használt költői forma követéséről, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítania a tartalombeli szöveghűségre, szemben Babitscsal, aki a költői forma pontos átültetését elengedhetetlennek tartotta. Nádasdy Ádám szerint az Isteni színjáték egy tankönyv, és ő maga sem szeretett volna mást, mint ezt a tankönyvet átültetni magyarra. Nem ért egyet Babits azon állításával, mely szerint a fordítónak át kell vennie a korábbi fordítások jó megoldásait. Szerinte minden fordítónak a saját fordítását, szövegváltozatát kell elkészítenie, azonban hozzátette: végleges megoldás nincs. Nem kívánt mást, mint egy fotós, aki fényképe tárgyául egy jól ismert szobrot vagy épületet választ, mert olyan szemszögből akarja megmutatni azt az alkotást, ahogyan még nem látták, olyan részletekre akarja felhívni a figyelmet, amelyeket korábban még nem vettek észre. Ehhez hasonlóan ő fordítóként a sokszor tárgyalt művet új megvilágításba kívánta helyezni.


Mátyus Norbert kifejtette, hogy Babits Nádasdy Ádámmal ellentétben nem tankönyvnek tekintette az Isteni színjátékot. Babits számára rendkívül fontos volt, hogy pontosan adja vissza Dante költői művét a szóképekkel, a retorikai alakzatokkal együtt. Az eltérő fordítói megközelítés a munkamódszerben is megmutatkozott, ezt támasztják alá a kéziratok. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Babits-fordítás kézirata nem tartalmaz kommentárt, ezzel szemben Nádasdy Ádám fordításával párhuzamosan készítette a lábjegyzeteket.

A fordító elmondta, fontos volt számára a Dante-szövegben megjelenő keresztény hagyomány, a teológiai utalások érthetővé tétele a mai olvasó számára. Hozzátette, komoly kihívást jelentett a csillagászati és a földrajzi magyarázatok elkészítése is: ezzel közelebb jutott annak a tudásanyagnak a megszerzéséhez, amely Dante korában elérhető volt. 


Vajon az Indus partján született jószándékú ember, aki önhibáján kívül nem hallott Krisztusról, üdvözülhet-e? Nádasdy Tamás az Isteni színjáték nagy kérdései közül ezt  a Paradicsom 19. énekében olvasható kérdést emelte ki. Dante ugyan nem ad egyértelmű választ, azt azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy nem az ember vonzza magára Isten kegyelmét, hanem Isten az, aki mindenhatóságában fényét kiárasztja teremtményeire. 

Nádasdy Ádám saját fordításában felolvasta a Paradicsom 33. énekének Szent Bernát-imáját, amelyet a szent Szűz Máriához intéz. A műfordító elemezte a himnusz gazdag gondolatiságát: Bernát közbenjár Szűz Máriánál azért, hogy Dante megkaphassa az istenlátás kegyelmét, azonban azt is kéri, hogy ettől a tapasztalattól ne váljon gőgössé. Nádasdy Ádám felhívta a figyelmet arra is, hogy az Isteni színjátékban szereplő Dantét minden esetben külön kell választani a szerző Dantétól. Az elbeszélő költemény olvasása közben tudatosítanunk kell magunkban, hogy ez egy irodalmi mű, annak ellenére, hogy mélységes autoritással, felforgató erővel van megírva, s már-már azt az illúziót kelti, hogy Isten által sugalmazott alkotás.


Mátyus Norbert szerint Dantétól azt mindenképpen megtanulhatjuk, hogy merni kell kérdezni, és hogy minden kérdést fel kell tenni, azt is, amelyre nincs válasz. A fordítás szaklektora számára különösen érdekes volt az, hogy a Paradicsom közepén, egy ilyen hosszú utazás után is az foglalkoztatja Dantét, hogy mi is valójában az ember. 

Sajgó Szabolcs Nádasdy Ádám fordítása kapcsán kiemelte az alcímek megjelenését, amelyek sem az eredeti szövegben, sem a korábbi magyar fordításokban nem szerepelnek. A műfordító elmondta, hogy a cselekmény követését segítő alcímek ötletét a modern Biblia-kiadások ihlették.


A beszélgetés végén Nádasdy Ádám felidézte, úgy élte meg a fordítás folyamatát, mintha egy templomot épített volna fel. Mátyus Norbert hozzátette, hogy szaklektorként úgy érezte magát az épülő „szövegtemplomban”, mint egy plébános, aki ismeri a híveket, a hívek igényeit, és tudja, hogy hova kell tenni a „villanykapcsolókat”.

Fotó: Párbeszéd Háza; Unikornis.hu

Ikker Eszter/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »