Száraz pozsonyi kifli

A pozsonyi csúcstalálkozó talán legnagyobb hozadéka, hogy az Európai Unió politikai elitjében mind többen ráébredtek: Orbán Viktor maga nagyobb problémája a kontinensnek, mint a menekültkérdés. És valljuk be, hogy ez a probléma kialakulhatott, abban nem kis szerepe volt az uniós vezetők rövidlátásának, a kemény lépések megtételétől való ódzkodásának.

A brüsszeli bürokraták 2010 óta a magyar kormányfő egyetlen antidemokratikus intézkedésének hatására sem voltak hajlandóak kilépni a maguk komfortzónájából; beérték egy-egy erélytelen, következmények nélküli figyelmeztetéssel, vagy egyenesen passzivitást tanúsítottak, mint nemrégiben az egyenlő választójog sérelme esetében. A “megbékéltetés” politikája persze éppúgy kudarcot vallott most Orbánnal szemben, mint Chamberlain hasonló diplomáciai erőfeszítései a harmincas években. Az orbáni ideológia nem csupán rezisztensnek bizonyult, de gyökeret vert más fővárosokban is, mindenekelőtt Varsóban. Lengyelország, mint regionális középhatalom letérése az európai útról pedig már az EU kohézióját fenyegető biztonsági kockázatot jelent. (…)

Beck Tamás: Egy EU-csúcs margójára


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »