Szaddám telivérei

Szaddám telivérei

Nem is kívánhat jobb sztorit egy író (és persze a kiadó), mint amikor egy kisközösség története természetes allegóriaként megjeleníti a körülötte lévő világ széthullását, minden emberi és fizikai vetületével együtt. A Babilon bárkája című könyv tökéletes példája ennek.

Az ismert dél-afrikai állatvédő, Lawrence Anthony az iraki háború kitörésének pillanatában arra gondolt, hogy mi lesz a bagdadi állatkert lakóival. Egy pillanatot sem vesztegetve Kuvaitba utazott, ahonnan két kuvaiti állatkerti gondozó társaságában, bérelt autóval eljutott a háborús Bagdadba, hogy különösebb kapcsolatok híján is megmentse a még életben lévő állatokat. Azt most hagyjuk, mennyire hihető, hogy egy civil fegyvertelenül keresztülautózik fél Irakon, mit sem törődve frontvonalakkal, majd messziről jött emberként szolgálatba helyezi magát az állatkertben. Nem lennénk meglepve, ha Anthony elfelejtette volna megemlíteni az őt körülvevő szakasznyi zsoldost meg a kenőpénzzel teli bőröndöket. Ám nem feltétlenül kell egy írásnak a színtiszta igazságról szólnia, ha a ferdítésekkel jobb lesz a végeredmény.

És ez egy nagyon jó könyv lett. Sokkal jobb, mint a szerzőpáros korábban kiadott (de a valóságban később írt) műve, az Elefántsuttogó. Egyszerűen az alaptörténet miatt. Nehéz unalmas, lapos regényt írni egy háború sújtotta állatkert mindennapjairól. Amikor az embernek nem az a legfőbb gondja, hogy a háborús káoszból polgárháborús káoszba csúszó országban ne lője le az első szembejövő fegyveres, hanem hogy mit fog enni a trónörökös Udaj Huszein palotájából kimentett strucc, oroszlán és gepárd. Nagy erőssége a könyvnek, hogy 2007-es első megjelenésének dacára nem vette át az akkori korszellemnek megfelelően azt a narratívát, hogy az amerikai katonák – vagy személyesen Bush – hozták a romlást az addig virágzó Irakra, és mindegyikük tanulatlan, műveletlen tahó. Ugyanúgy szerepelnek a könyvben segítőkész, megértő katonák, mint érdektelenek. Katonák segítenek a könyv cselekményének csúcspontján is, amikor valóban kalandos hajtóvadászat eredményeként a szerző és harcostársai visszaszerzik Szaddám Huszein messze földön híres telivérménesének tizenhét elhajtott lovát.

A Babilon bárkája igen szórakoztató, filmre kívánkozó könyv. Különösen, ha elhisszük, hogy a cselekmény egy része a valóságban is megtörtént.

(Lawrence Anthony és Graham Spence: Babilon bárkája. Ford.: Lukács Laura. Park Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3490 forint.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »