Szabad kereskedelmet akarunk a britekkel

A lehető legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodásra van szükség Nagy-Britanniával – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, miután a visegrádi országokból (V4) érkező kollégáival, valamint Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel tárgyalt. Noha Szijjártó igyekezett hangsúlyozni, hogy nem brexittárgyalásokat folytattak, természetesen a britek Európai Unióból esedékes kilépése utáni kapcsolatok kaptak nagyon hangsúlyos szerepet a megbeszélésen. A magyar diplomácia vezetőjének szoros szövetségről szóló gondolataival pedig kivétel nélkül minden kollégája egyetértett.

Nem véletlenül: a négy visegrádi országból milliós nagyságrendű munkavállaló él az Egyesült Királyságban, akiket – és ebben a visegrádi miniszterek csütörtökön is egyetértettek – mindenképpen megpróbál megvédeni Budapest, Prága, Pozsony és Varsó. Hammond igyekezett nyugtatni a kedélyeket, mondván, közel állnak az erről szóló megállapodáshoz Brüsszellel, és céljuk, hogy az uniós munkavállalók továbbra is háborítatlanul éljenek a szigetországban. Másrészről a briteknek is komoly gazdasági érdekeltségeik vannak térségünkben, Szijjártó Péter magyar példát hozva arról beszélt, hogy 800 brit cég több mint 50 ezer munkahelyet tart fenn hazánkban, de Szlovákiában is megkezdődött az új Jaguar Land Rover gyár kivitelezése.

Az aggályok arról is szólnak, hogy ha nincs szabadkereskedelmi egyezmény a kilépés után az EU és az Egyesült Királyság között, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai, vagyis vámok és más akadályok lépnének életbe. Ez különösen fájó lenne abban a helyzetben, amikor Magyarország exportjának tekintélyes része – Szijjártó Péter 79 százalékot említett – a jelenlegi EU-ba kerül, amely piac egy jelentős részét a most még számunkra vámmentes Egyesült Királyság adja. Mindezek kapcsán érthető, miért áll ki ilyen egyértelműen mind az öt állam a szoros, vámmentes gazdasági szövetség mellett.

– A látogatással a britek már a későbbi, kiválás utáni kapcsolatokat is megpróbálják megalapozni – közölte lapunkkal Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A két nagy téma, amiben meg kell egyezniük a brit és az uniós tárgyaló feleknek, a munkavállalók jogait, illetve a közös piacban történő brit részvételt érinti. Gálik Zoltán szerint elképzelhető, hogy a jövő heti, Theresa May-féle, iránymutatónak szánt beszéd előtt Hammond Budapesten próbálta meg kipuhatolni, meddig mehet el London a kelet-közép-európai országokkal szemben. A végső, London és a 27 maradó tagország közötti tárgyalások végkifejletébe ugyanis az egyes tagállamoknak külön-külön is van némi beleszólása.

Hammond látogatása révén egyébként a britek mondhatni négy legyet ütöttek egy csapásra, hiszen négy fontos partnerrel is egyszerre tudtak tárgyalni. Ettől függetlenül is látszik azonban az, hogy az utóbbi időben a kétoldalú találkozókat – főleg a visegrádi elnökség nyári átvétele óta – magyar részről egyre inkább kezdik felváltani a csütörtökihez hasonló csoportos beszélgetések. A visegrádiak együtt találkoztak Budapesten az egyiptomi elnökkel vagy éppen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, sőt, a Keleti Partnerség államainak vezetőivel is. Ismeretes, a mostani találkozóra a visegrádiak Boris Johnson brit külügyminisztert próbálták meghívni, ám végül Hammond érkezett. Szó volt Emmanuel Macron francia elnök, sőt, Paolo Gentilioni olasz kormányfő meghívásáról is, ám egyikük sem vett végül részt a tanácskozáson.

http://mno.hu/

Az eseményen szóba került egyébként az Európai Bíróságnak a kötelező betelepítési kvótákról szóló ítélete is, az azonban Szijjártó szerint csak annyit állapított meg, hogy a rendszerről a döntést annak idején jogszerűen hozták meg. Orbán Viktor szavait megismételve kijelentette, hogy „az igazi harc most kezdődik”. Konszenzus mutatkozott abban is, hogy a visegrádi négyek csoportját nem bővítik, ám október 11-én közös tárgyalásokat folytatnak a nyugat-balkáni országok képviselőivel, amire Románia is meghívást kapott. Az euró bevezetésével kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy az eurózónához történő csatlakozásra általánosságban mind az adott országnak, mind a térségnek készen kell állnia, ám megjegyezte azt is, hogy nálunk az alaptörvény szerint a fizetőeszköz a forint.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »