Štefanec Európa jövőjét szabad országok uniójaként, nem föderális államként képzeli el

Štefanec Európa jövőjét szabad országok uniójaként, nem föderális államként képzeli el

POZSONY. "Európa jövõjét a szabad tagországok uniójaként és nem föderális államként képzelem el. Meggyõzõdésem, hogy a diskurzusokat követõen, miszerint a tõke, a bankügyek vagy a pénzügyek terén legyen-e szorosabb az integráció, a döntés, hogy az unióhoz kívánnak-e tartozni vagy sem, továbbra is a tagországok kezében marad" – vélekedett Ivan Štefanec, a Kereszténydemokrata Mozgalom színeiben megválasztott európai parlamenti képviselõ.

Egyúttal hozzátette: biztos benne, hogy az unió megmarad szabad tagországok uniójának, amelyek majd döntenek az integráció további formáiról. Štefanec szerint „az integrációt a polgáraink számára hasznos területeken kell folytatni, ilyenek például az energetika vagy a közös digitális piac kiépítése”.

Az unió magja nyitott kell, hogy maradjon

Az Európai Unió jövõjét érintõ kérdést, miszerint tartozzon-e Szlovákia az úgynevezett többsebességes Európai Unió magjához, Ivan Korèok külügyminisztériumi államtitkár az alábbi szavakkal véleményezte. „A mérlegelések idõszakát éljük, hogyan tovább az Európai Unióban. Az egyik ilyen mérlegelés, hogy néhány területen tovább kell lépni, de teljesen világos, nem minden ország képes azonos sebességgel menni a cél felé. Ismét leporolták a kilencvenes évek elején megjelent ismert koncepciót, világos, hogy több ország ebbe az irányba tart, de nem mindegyik, s azokkal, amelyek mélyebb integrációra hajlandók, kellene kialakulnia egy bizonyos magnak” – nyilatkozta Korèok. A magnak azonban nyitottnak kell maradnia, ahova csatlakozni lehet – vélekedett az EP képviselõ.

A V4 állítólag csupán egy pragmatikus eszköz

A vitamûsorban szó esett a visegrádi négyek együttmûködésének fenntartásáról is. A témával kapcsolatban az államtitkár elmondta: ha arról tárgyalunk, hogy a V4-ek vagy az unió, akkor szerinte egyértelmûen az unió, ugyanis a V4 csupán egy pragmatikus eszköz, „ahol mi, amikor az mindnyájunknak megfelel, igyekszünk növelni súlyunkat és befolyásunkat, ez egy pragmatikus együttmûködés”. Mint mondta, Szlovákia és Lengyelország nézete a védelmi politikán kívül más egyéb dolgokban is különbözik.

„Lengyelországnak sokkal inkább kialakult nézete az, hogy az uniót alapjaiban kell megváltoztatni. Mi ezt nem gondoljuk. Szerintünk azokra a dolgokra kell összpontosítani,ahol az elkövetkezõ években gondok lehetnek” – zárta le a témát Korèok.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »