Soros egyik legélesebb kése a migrációs harcban

Soros egyik legélesebb kése a migrációs harcban

Soros György magánalapítványa, az Open Society Foundations még 2010-ben létrehozott egy fiókszervezetet International Migration Initiative néven (IMI). Azzal a céllal hívták életre, hogy a saját elképzelései szerint befolyásolja a bevándorlási krízis alakulását.

Egy tavalyi belső jelentésük kikerült az internetre, amelyből meglepő részletességgel tárul fel annak a civil világnak egy szelete, amely a jótékonykodó milliárdos migrációs terveinek megvalósításán dolgozik. A dokumentum Soros egyetemét, a Közép-Európai Egyetemet (CEU) az IMI törekvéseinek egyik legfőbb bázisaként nevezi meg, amelynek azt a feladatot szánják, hogy olyan embereket ejtőernyőztessen a politikába, akik képesek érvényt szerezni a migránsbarát világnézetnek –írja az origo.hu.

Egy éve, 2016 nyarán történt, hogy egy DC Leaks elnevezésű csoport „kvázi meghekkelte” Soros György civil hálózatát, és több ezer olyan dokumentumot pakolt ki a világhálóra, amelyeket az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítvány, OSF) és fiókszervezetei belső felhasználásra készítettek.

Egy éve, 2016 nyarán történt, hogy egy DC Leaks elnevezésű csoport „kvázi meghekkelte” Soros György civil hálózatát, és több ezer olyan dokumentumot pakolt ki a világhálóra, amelyeket az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítvány, OSF) és fiókszervezetei belső felhasználásra készítettek.

Összesen mintegy 2500 fájl került nyilvánosságra

A DC Leaksről nem lehet sokat tudni, egyes feltételezések szerint olyan amerikai aktivistákból állnak, akik fel akarják fedni az igazságot az Egyesült Államokban ténylegesen zajló háttérfolyamatokról és a politikai élet kulcsszereplőiről. Mások viszont azt állítják, hogy orosz hekkerek állnak a szivárogtatás mögött. A lényegen ez a vita mit sem változtat, a publikált iratok 2008-2016 között születtek, összesen pedig mintegy 2500 fájl került nyilvánosságra.

Ezek között van az a tízoldalas beszámoló is, amelyet az OSF egy 2010-ben alapított fiókszervezete készített még 2016 májusában. Az International Migration Initiative (IMI) magyar megfelelője a Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés, a célja pedig, hogy olyan regionális és nemzetközi tevékenységet fejtsen ki, amely elősegíti a migrációs folyamatokat.

Az IMI fokozatosan jelent meg a különböző földrajzi bevándorlási csomópontokban

Az IMI 2010 és 2016 között fokozatosan jelent meg a különböző földrajzi bevándorlási csomópontokban, így először Ázsiában és a Közép-Keleten, aztán Mexikó térségében, majd 2013-tól Oroszországban is. Azt írják magukról, hogy az építkezésükkel párhuzamosan támogatásokat is folyósítottak olyan vezető, globális szervezeteknek, amelyek az IMI küldetésébe illeszkednek.

Hogy ez pontosan mit jelent, az a 2014-2017-es stratégiájukból olvasható ki:

  • a menekültek jogainak hatékony védelme
  • a civil társadalmi szereplők beavatkozásának megerősítése a politikába
  • a politikai döntéshozók felkészítése a migrációs kihívásokra
  • a szigorú határellenőrzések minimalizálása
  • a kiutasítások csökkentése

Utóbbi kapcsán megjegyzik, hogy dolgoznak azon, hogy bejussanak a menekülttáborokba, hogy a körülményekről riportálhassanak, illetve alternatív megoldásokat is készítenek, amelyek felválthatnák a migrációs őrizetet. Hiszünk benne, hogy javaslataink arra ösztönöznek, hogy nemzeti szinten is megváltozzanak a jelenlegi szabályok.

Kissé áthallásos módon hozzáfűzték, hogy bár egy globális menekültrendszer kidolgozásában gondolkoznak, szándékosan kerülik, hogy a “globális irányítás” kifejezés és az IMI egymáshoz kapcsolódjanak. Az IMI az elvi iránymutatásokon túl saját megfogalmazásában “kisebb adományokkal” is segíti a vele hasonszőrű szervezeteket.

Negyven alkalommal támogattak 22 mozgalmat

Hírdetés

Az összesítés szerint 2014-2016 között összesen negyven alkalommal támogattak 22 mozgalmat. Valamivel több, mint 4,35 millió dollárt fizettek ki 11 globálisan is tevékeny szervezetnek, további 3,8 millió dollárt pedig másik 11 csoport között osztottak szét, amelyek a végrehajtás területén dolgoznak.

Az IMI azt is ígéri, hogy 2019-ig arra fognak koncentrálni, hogy az irányítás és a politikai végrehajtás között fejlesszék a kapcsolatokat, mégpedig azért, mert a politikai végrehajtáson múlik a migrációs helyzet alakulása, márpedig meglátásuk szerint a jelenlegi politikai megközelítés káros, amelyet meg kell reformálni. “A biztonságra fókuszáló politikai magatartás nem állítja meg a migrációt, csak a migránsokat veszélyezteti. Pedig ha lehetővé tennék a bevándorlási útvonalakon való szabad mozgást, az csökkentené az emberek veszélyeztetését” – állítják. A Soros-féle szervezet arról is írt, hogy azokat a politikai vezetőket, akik osztják ezt az álláspontot, és ezekért a reformokért dolgoznak, őket, és csak őket támogatni fogják.

Illegális bevándorlók vonulnak Hegyeshalom utcáján az osztrák határ felé. (MTI Fotó: Krizsán Csaba)

llegális bevándorlók vonulnak Hegyeshalom utcáján az osztrák határ felé. (MTI Fotó: Krizsán Csaba)

Az OSF szerint a bevándorlást országokon és határokon átívelő jelenségként kell értelmezni

Az IMI-nek deklaráltan az is feladata, hogy anyaszervezetének, az OSF-nek a globális jelenlétét hatékonyabbá tegye a migráció kapcsán. Ugye az OSF szerint a bevándorlást országokon és határokon átívelő jelenségként kell értelmezni, éppen ezért fájlalja, hogy egyelőre alig akad olyan szereplő, aki hasonlóan gondolkodna a kérdésben.

Rajtuk kívül a MacArthur Alapítvány az egyedüli pénzügyi forrás, amely hajlandó befektetni a migrációba. Panaszkodnak az egyes országok fejlesztési ügynökségeire és az általuk koordinált pénzekre is, az egyedüli kivétel ebben a kategóriában a Svájci Fejlesztési Alap. Szerencsére az IMI olyan szervezeteket is felkutatott, amelyek képesek globális szintre emelni a migrációs folyamatokat. Ilyen például a Migration Policy Institute (MPI, róluk később még lesz szó) és az International Detention Coalition (IDC).

Európában a Human Rights Watch és az Amnesty International mellett a talán kevésbé ismert Oxford’s Centre on Migration Policy and Society (COMPAS) szervezetet jelölték meg mint partnereket.

Ezzel nincs vége a sornak, további olyan civil kezdeményezések is előbukkannak, amelyekről korábban nem nagyon lehetett hallani. Az IMI büszkén beszél a Global Forum on Migration and Development (GFMD) kezdeményezésről, amely “felélesztette” a civil társadalmat, de ahhoz is hozzájárult, hogy a migráció felkerülhetett a fenntartható fejlődés szempontjából kiemelt területek közé – mint megoldásra váró feladat – a klímaváltozás, a háborúk és a katasztrófák mellé.

“A koronaékszerek”

Az IMI tavaly májusi jelentésében a “Munkánk” fejezet alatt az olvasható, hogy idejük nagy részét az tölti ki, hogy a migrációra ráhatással bíró vezetőket, politikai centrumokat és műhelyeket, civil hálózatokat és azok tagjait is támogassák annak érdekében, hogy formálják a bevándorlási politikát, és befolyásolják az ehhez kapcsolódó folyamatokat. Lehetőleg úgy, hogy mindez a végrehajtásban is megjelenjen.

Abban, hogy mindez megvalósuljon, az IMI három szervezetre támaszkodik, amelyeket meg is nevez. Ezek a korábban már említett MPI, a Columbia Global Policy Initiative és – most tessék figyelni – a CEU.

A Soros György által alapított egyetemnek (tehát a CEU-nak) az a megbízás jutott, hogy a politika szereplőit, vagy az oda készülő jelölteket felkészítse, és rajtuk keresztül a politikai kapcsolatait növelje. Az MPI azt kapta feladatául, hogy a migrációval kritikus gondolkodásra nyilvánosan reagáljon, a Columbia Globalnak pedig konkrét javaslatokat kell az asztalra tennie.

Az origo.hu részletezi, hogy mit kell tudni a “koronaékszerekről”

  • MPI – az egyedüli olyan migrációs szervezet, amely az OSF és az IMI által uralt területek mindegyikén jelen van nem csupán a tematikát tekintve, hanem földrajzi értelemben is. A jelentőségéről megemlítenek egy 2011-es esetet, amikor Aryeh Neier (amerikai aktivista, a Human Rights Watch alapítója, az OSF elnöke 2012-ig) közbenjárására az MPI elnöki – feltehetően az USA elnökének – elismertséget kapott. Az MPI kormányzati tanácsadó szervezetként is működik, az OSF 2,2 millió dollárral támogatta. Ahogy írják, ez hozzásegítette az MPI-t ahhoz, hogy jobban becsüljék a civil társadalmat. Egyezséget kötöttek az Európai Tanáccsal is a menekültkérdésben. “Az MPI erőssége abban van, hogy képes meggyőzni, összehozza a legjobb agyakat, és betölti az űrt a kritikai gondolkodásban” – írja az IMI.
  • Columbia Global Policy Initiative (CGPI) – az ENSZ nemzetközi migrációs szárnyán belül működik, Peter Sutherland alatt. Az IMI-jelentések elkészítésében támogatja, illetve segíti, hogy a menekültügyi rendszeren kívül is védelmet tudjanak nyújtani a migránsoknak. Az IMI úgy fogalmaz, hogy a CGPI támogatásával szerencsejátékot űztek, ami bejött: Peter Sutherland két egyeztetésre is bejutott az ENSZ és Barack Obama elnök között, ahol fel is tudott szólalni. “A színfalak mögött érdemben tudják befolyásolni a politikát, ezt támogatja meg az MPI semleges hangja” – írták.
  • Közép-európai Egyetem (CEU) – Soros egyeteme abban a munkában elkötelezett, hogy a “politikacsinálókat” felkészítse a migráció terén. Kurzusokat szervez, amelyek azért is sikeresek, mert hidat képeznek az akadémiai szegmens, a kormányok és a támogatók között. A menekültügyi krízis elmélyülésével a CEU jelentősége egyre nő, ugyanakkor az IMI panaszkodik arra, hogy bár sokan aspirálnak politikai pályára, de csak néhányan alkalmasak. “Színesíteni kell a politikai palettát, de a szereplők nem meggyőzőek” – szögezték le.

Egyről a kettőre

Az IMI az elért eredmények mellett a migráció jövőjéről is beszél, a helyzetet drámainak írja le. Arra számít, hogy a harc a politikai környezettel a bevándorlás kapcsán élesedni fog, a töréspont pedig ott lesz, hogy melyik fél lesz képes befolyásolni.

A szélsőjobb felemelkedése és az intolerancia viszont kellő teret szoríthat ki arra, hogy egy racionális migrációs felfogásnak érvényt szerezzenek. “A hagyományos érvek már nem ülnek, ezért javasoljuk vizsgálni a különböző befolyásolási technikákat a tömegek és az elit szintjén is” – foglalták össze. Úgy látják, azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a reformszándékukat érvényesíteni. Megfontolandó, hogy beszálljanak-e a politikába, az mindenesetre nem változik, hogy továbbra is támogatják a civil hálózatokat, hogy legalább ők be tudjanak kapcsolódni a politikai vitába.

A projekttámogatás mellett állandó folyósítások is szükségesek, ahogy az egyének támogatása is. Ehhez meg kell céloznunk azokat, akik szeretnek adakozni.”


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »