Sokba fog kerülni a menekültek integrációja

Belpolitikai csúcstalálkozó kezdődött tegnap a német kancellári hivatalban, hogy harmadik nekifutásra végre kiutat találjanak a felek abból a zsákutcából, amely hónapok óta rontja a berlini kabinet és a tartományok közötti viszonyt. Az áthidalhatatlan véleménykülönbség lényege az országban menedékjogot kapott külföldiek beilleszkedési költségeinek a megosztása.

A kezdetben megértést kiváltó menekülthullám súlyos kiadásai folyamatos gondot jelentenek az államkasszának. Berlin fizeti a menekültek elhelyezését és ellátását, az integrációt szolgáló tételeket (nyelvoktatás, továbbképzés, óvodák, szociális ellátás), de a lebonyolítás a tartományok feladata.

A feladatmegosztást a tizenhat tartomány miniszterelnöke egyhangúlag úgy értékeli, hogy a Merkel-kormány kivonja magát a kezdetben oly lelkesen hangoztatott közös felelősségvállalásból. Követelésük az előttünk álló három esztendőre nyolcmilliárd euróra rúg. A tárcát vezető kereszténydemokrata Wolfgang Schäuble azonban mindeddig semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy engedjen a tartományok igényének. Sőt arra akarja kötelezni őket, hogy részletes elszámolással támasszák alá kiadásaikat, az eddigi átalánykifizetés megszűnne. Berlin egyelőre mindössze kétmilliárdot helyezett kilátásba.

Nem volt tehát meglepő, hogy az immár harmadik csúcstalálkozót megelőzően Angela Merkel pesszimista nyilatkozatot tett. Jóslata bevált, az integrációs költségek megosztása feletti vita elhúzódott. A Commerzbank szerint jövőre 17 milliárd eurót emésztenek fel a menekültek elhelyezésére, ellátására fordítandó kiadások. Még fenyegetőbb képet mutat az IFO kutatóintézet prognózisa: 2016 végére 21,1 milliárd eurót kell fordítani menekültellátásra. A kutatók a munkaerőpiacról kapott információkra támaszkodnak: a nagyrészt alulképzett menekülteket a vállalatok csak segédmunkásként tudják alkalmazni, és nem akarják kifizetni részükre a 8 euró 50 centes minimálórabért. – Az integrációs kiadások kulcsa a külföldiek szakmai tudásától és a munkapiac nyújtotta lehetőségektől függ – mondta Gabriel Felbermayr, az IFO szakértője.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »