Sokat ért a felminősítés: ismét mélyponton a forint

A Fitch mellett egy másik hitelminősítőnek is befektetésre kellene ajánlania Magyarországot, hogy a külföldiek több magyar állampapírt vegyenek.

Főleg ázsiai szuverén alapok és európai nyugdíjpénztárak hozhatnak több pénzt a magyarországi állampapírpiacra, ha a Fitch után még egy nagy hitelminősítő – mindenekelőtt az amerikai Standard and Poor’s – befektetési kategóriába sorolná az országot. Sok alapkezelőnél kritérium ugyanis, hogy legalább két befektetési kategóriájú minősítéssel rendelkezzen az adott hitelpapír. Azt viszont, hogy ez mennyi addicionális tőkét hozhat a hazai piacra, nehéz megbecsülni. Sok olyan befektetési alap is van egyébként, amelyiknél egy befektetési kategóriájú minősítés is elég a vásárláshoz, és az Európai Központi Banknál is repózható már egy állampapír egyetlen befektetési kategóriájú minősítéssel is.

„Egyelőre a külföldiek kezében lévő forintos állampapírok legnagyobb része amerikai alapoknál van, ez változhat. A befektetési kategóriában lévő lengyel állampapírokat például jóval nagyobb arányban tartják európai és ázsiai alapok” – közölte a Világgazdasággal Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Az ázsiai befektetők ugyanis elsősorban olyan országok állampapírjaiba teszik a pénzüket, amelyet a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában tartanak. Részben ezért volt a bóvli osztályzatú magyar állampapírok tulajdonosai között viszonylag alacsonyabb a részarányuk, s ez állhat a jüankötvény-kibocsátás mérsékelt sikere mögött is. Amit elsősorban azért hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mert ha már a kormány meghirdette a keleti nyitást, akkor e téren is fel kellett mutatni valamit – mondta a Világgazdaságnak az adósságkezelésben jártas, a neve elhallgatását kérő szakember.

A magyar piac távolsága miatt az ázsiai – alapvetően kínai, de akár japán – befektetők kedvét elsősorban egy újabb, immár a második felminősítést követő kötvénykibocsátással lehetne meghozni. Csakhogy kérdés, a külföldi adósság növekedését hogyan kommunikálná az ÁKK, miután folyamatosan hangoztatott stratégiai célja éppen ellentétes: az államadósságon belül csökkenteni a deviza arányát. (Ugyanezen okból nem kezdhetnek sokat a hazai bankok és vállalatok azzal, hogy a felminősítés hatására a közgazdasági logika alapján olcsóbban juthatnának devizahitelhez.)

A jegybanknak nem áll érdekében a hazai fizetőeszköz erősödése

A devizaadósság arányának csökkentése jegyében szorítják ki a külföldi befektetőket folyamatosan a hazai állampapírpiacról. Sokuk távozásához persze az is elég volt, hogy a magyar hozamok az utóbbi időben már akkorát estek, hogy azok a befektetésre nem ajánlott kategóriához képest is túl alacsonyak voltak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy sor külföldi befektető túladott magyar állampapírján, és inkább más, magasabb hozamot ígérő bóvli osztályzatú államkötvénybe invesztált. Ráadásul a forint gyengülése most üzletileg sem teszi kifizetődővé a külföldieknek forintállampapírok vételét, a jegybanknak viszont nem áll érdekében a hazai fizetőeszköz erősödése.

A hazai hozamok jövőbeni alakulását nehéz előre jelezni – véli Bakos. A felminősítés mellett ez attól is függhet, hogyan alakul az infláció és a külföldi piacokon a folyamatok. A Fitch felminősítése egyébként is kis hatással volt a magyar állampapír- és forintpiacra. Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója kiemelte, a devizás kötvények hozama csupán 10 bázispontot csökkent, a forint pedig gyengült hétfőn. A Fitch péntek esti lépése után négyhavi mélypontról, 317-es szintről 315-ig kapaszkodott a forint az euróval szemben, hétfőn azonban már a felminősítés előttinél is gyengébb volt a forint.

Egyre kevesebb a külföldi

Jelenleg a hazai állampapír-állomány 40 százaléka van külföldi kezekben, a volumen március végén meghaladta a 10 ezer milliárd forintot. Forintkötvényekből március végén 4154 milliárd forintnyit tartottak külföldiek, ez két és fél éves mélypontot jelent, és a teljes volumen 29 százaléka volt. Diszkontkincstárjegyből már csak minimális mennyiséget, alig 10 milliárd forintnyit birtokolnak a külföldiek, devizás magyar állampapírból viszont viszonylag nagy, csaknem 6200 milliárd forintos állománnyal rendelkeznek, de ez is folyamatosan csökken.

(Világgazdaság nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »