Sok migráns nem kér az „európai álomból”

Sok migráns nem kér az „európai álomból”

KITEKINTŐ – Mohammad Aszif Núri úgy gondolta, hogy Németországban majd kényelmes élete lesz. Görög eposzba illő hányattatásai, valamint az európai menekülttáborokban eltöltött, rémálomnak tűnő két hónap azonban meggyőzték az afgán férfit arról, hogy az erőszak és a munkanélküliség ellenére Kabul mégsem annyira rossz hely.

GettyImages-483641170-714x385_b

„Úgy gondoltam, hogy Európában megvalósíthatom az álmaimat” – idézte az AFP Núrit, akinek társai közül sokan szintén rózsaszín álmokat kergetve menekültek el a háború és a gazdasági kilátástalanság elől.

Az elmúlt évben több mint 1,25 millió bevándorló nyújtott be menedékkérelmet az Európai Unió 28 tagállamának valamelyikében, ami rekordmennyiség az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint. A legtöbb menekült Szíriából érkezett, a második helyen az afgánok állnak. A közgazdászdiplomával rendelkező 26 éves Núri a lehetőségek hiánya miatt döntött hazája elhagyása mellett a múlt év végén.

Két hónap után betelt a pohár

A fiatal férfi hatalmas utat tett meg Kabultól Frankfurtig, hogy rájöjjön, a fű mégsem olyan zöld Németországban, mint ahogy azt az induláskor hitte. Núri utazása Iránon, Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül vezetett. „A legkeményebb az iráni és a török szakasz volt” – mondta. „Volt egy dagi srác a csapatunkban, aki alig bírt felkapaszkodni a meredek hegyi utakon. Az embercsempészek egy rúgással letaszították a szakadékba, és többé nem láttuk” – tette hozzá.

Az egyik német menekülttáborból a másikba vándorolva Núri rengeteg szíriai és iraki sorstársával találkozott, akik közül sokan belekeseredtek a véget nem érő hányattatásokba és a nem túl szívélyes fogadtatásba. „Az európaiak azt hiszik, azért jövünk, hogy leromboljuk a kultúrájukat” – mutatott rá az afgán férfi.

A menekültekkel szembeni bizalmatlanság és ellenérzés tovább nőtt a németországi szilveszteri molesztálások után. Núri két hónap után úgy érezte, betelt a pohár, és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) segítségével sikerült hazatérnie. Csak egy elbírálásra váró menedékkérelmet hagyott maga után Európában. „Keserű szájízzel tértem haza Európából” – összegezte.

Rémálomként élte meg

Honfitársa, a 24 éves Abdul Gafur Arjan is rémálomként mesélt útjáról, illetve az európai menekülttáborokról. Arjan három hónapot töltött a Frankfurttól északkeletre található fuldai központban. 7500 dollárt, azaz több mint kétmillió forintot fizetett ki az embercsempészeknek európai útjáért. „Fuldában az összes mellékhelyiség piszkos volt, és minden étkezésre vajas-lekváros kenyeret kaptunk” – panaszolta Arjan, aki alacsonyabb rendűnek érezte magát szíriai sorstársainál.

A férfi lépten-nyomon megkülönböztetéssel szembesült: a szíriaiak részt vehettek németnyelv-tanfolyamokon, míg az afgánok nem. „A németeknek tudniuk kell, hogy Afganisztánban, ugyanúgy ahogy Szíriában, háború van. Egyenlő elbánást érdemlünk” – tette hozzá.

Arjan is az IMO-nak köszönhetően került haza. Vele együtt akkor 135 afgán döntött úgy, hogy mégsem kér az „európai álomból”. Hazatérésüket Thomas de Maiziere német belügyminiszter is üdvözölte. Az IMO adatai szerint összesen mintegy ezer afgán menekült kérte, hogy hazatérhessen Németországból.

Megháromszorozódott a számuk

Egy év alatt megháromszorozódott az Európát megjárt, majd hazatért afgánok száma. Míg 2014-ben még csak 92-en, 2015-ben már 304-en döntöttek úgy: hátat fordítanak az „ígéret földjének”. „A haza elhagyása már csak a családtól való elszakadás miatt is nehéz a fiataloknak” – magyarázta Jochen Oltmer, az osnabrücki egyetem migrációkutatója. „Számolniuk kell vele, hogy több évig is eltarthat, míg áthozhatják a családot a fogadóországba, így sokan feladják” – mondta.

Van, aki így is jönne

Nomjalaj Szaidot sem ez, sem Donald Tusk európai tanácsi elnök gazdasági bevándorlókat eltántorítani hivatott felszólítása nem érintette meg. Az afganisztáni amerikai haderő egykori tolmácsa jelenleg munkanélküli, és egy kabuli parkban tengeti mindennapjait. Ha továbbra sem sikerül állást találnia, az afgán fiatal felveszi a kapcsolatot az embercsempészekkel. „Itt nem vár rám túl fényes jövő” – magyarázta döntését. Azok ugyanis, akik együttműködtek az országban állomásozó nemzetközi erőkkel, különösen életveszélyben lehetnek a szélsőséges fegyveresek esetleges bosszúja miatt, akik árulónak bélyegezhetik őket.

MTI/AFP


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »