Soha nem látott béremelési hullám a közszférában

Soha nem látott béremelési hullám a közszférában

Összesen mintegy 225 milliárd forint többletforrást biztosítás a jövő évi költségvetés a közszférában dolgozó közel 544 ezer ember bérének rendezésére. Ez azt jelenti, hogy az érintett területeken soha nem látott mértékű emelés kezdődik még az idén, vagy januártól, de vannak olyan ágazatok, ahol folytatódik az évek óta tartó bérrendezés. Az erre szánt összeg jelentős részét, 82 milliárd forintot az egészségügyben dolgozók juttatására fordítják, míg a pedagógusok bérének rendezésére nagyjából 60 milliárd forinttal jut több jövőre. A kormánytisztviselők között több mint harmincmilliárd, a NAV munkatársainál pedig 17,5 milliárd forintot oszt szét az állam béremelésként. Rajtuk kívül érintettek még a szociális szférában dolgozók, a katonák, a rendőrök, továbbá a rendvédelmi és a kulturális közalkalmazottak. Végül, de nem utolsósorban a bírák illetménye is nő, három ütemben, összesen 15 százalékkal. Az emelések hatására a bértömeg eléri a 787 milliárd forintot a 2017-es költségvetésben.

A teljes közszférát érinti a kormány jövő évi bérrendezési programja, ezért az egész ágazat részére a költségvetés 225 milliárd forinttal többet biztosít, mint az idei évben. A béremelés büdzséjéből az egészségügyben dolgozók kapják a legnagyobb szeletet, mintegy 82 milliárd forintot. A fizetésemelés – amely érinti az ápolókat, a szakorvosokat, szakgyógyszerészeket, továbbá a mentőket – a kormány és az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek közötti bérmegállapodásnak megfelelően jött létre. Vagyis az egészségügyi szakdolgozók idén szeptembertől új bértábla alapján kapják a fizetésüket, ezzel átlagosan bruttó 26,5 százalékos béremelésben részesülnek az idén, és bruttó 12 százalékos emelésben 2017 novemberétől, majd 8-8 százalékos alapbérnövelésben 2018., illetve 2019. november elsejétől.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott, közalkalmazott szakorvosok és a szakgyógyszerészek alapbére két lépcsőben, idén szeptemberben és jövő novemberben összesen bruttó 207 ezer forinttal emelkedik. Míg idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forinttal vihetnek haza többet az érintett dolgozók, jövő novembertől további bruttó 100 ezer forinttal nő a bérük. 2017 őszén a szakorvosjelöltek és a kórházi gyógyszerészek alapfizetése is nő, bruttó 50 ezer forinttal. 2019 végére, vagyis 38 hónap alatt összességében bruttó 60-70 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére. Az OKJ-s végzettségű, pályakezdő ápolók bruttó bére jelenleg 129 ezer forint, ez 2019 végére 60 százalékkal, 78 ezer forinttal emelkedik. A hasonló végzettségű, de már több évtizede a pályán lévő szakdolgozók jelenlegi 160 ezer forintos bruttó bére 122 ezer forinttal, 76 százalékkal emelkedik ugyanezen időszak alatt. Még nagyobb alapbéremelésre számíthatnak a főiskolát végzett ápolók: a kezdők most bruttó 163 ezer forintot kapnak, ez 2019-re 256 ezer forintra emelkedik.

A főiskolát végzett, de már évtizedes tapasztalattal rendelkező ápolók bruttó alapbére a jelenlegi 230 ezer forintról 363 ezer forintra nő. A most elsőéves főiskolás ápolótanulók a jelenlegi béreknél már csaknem százezer forinttal magasabb fizetést kaphatnak a bérmegállapodásnak köszönhetően. Míg az ápolók alapbérének emelése négy lépésben valósul meg, és átlagosan 65 százalékos emelést jelent – ami 76 464 szakdolgozót és 1247 egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert érint –, a szakorvosok és szakgyógyszerészek illetménye két lépcsőben emelkedik, összesen 207 ezer forinttal.

A mentők sem maradnak ki a bérfejlesztésből. A mentőorvosok a szakorvosoknak, a mentőápolók pedig a szakdolgozóknak járó béremelésben részesülnek. Esetükben további emelés is várható, ha elkészül a jelenleg kidolgozás alatt álló önálló életpályamodell. Az egészségügyben dolgozók alapbérének emelésére idén 19 milliárd, jövőre pedig 82 milliárd forintos többletforrást fordít a költségvetés.

A megegyezés eredményeként az állami fenntartású intézmények szakdolgozóitól július 1-jétől, a pedagógusokhoz hasonlóan, a munkáltatók átvállalják a havi 722 forintos kamarai tagdíjakat. A bérrendezés majdnem húszezer orvost és nyolcvanezer ápolót érint, és a lépésre ez évben, illetve jövőre összesen százmilliárd forintot fordít a kormány.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az egészségügyben régóta áhított bérrendezésről azt mondta, hogy 2004-es sztrájkkövetelésük teljesült most, melyet négy szociálliberális kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy a szakorvosjelöltek ösztöndíjával azonos, havi 151 ezer forintos béremelést kapjanak a szakorvosok, most örvendetes eredménynek nevezte a bérmegállapodást, amit „példátlanul kemény, példásan bonyolított tárgyalásokon” sikerült elérni. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt mondta: a 26,5 százalékos szakdogozói béremelés pontosan megfelel a bruttó százezer forintos szakorvosi béremelésnek.

OKTATÁS

A felsőoktatásban a teljes oktatói-kutatói-tanári kör garantált fizetése összesen 27 százalékkal emelkedik 2018-ig. Az intézkedés érinti a Magyar Tudományos Akadémia kutatóit is, miután a kormány döntött arról, hogy az MTA kutatóinak fizetését visszamenőlegesen megemelik jövőre, így mintegy 3200 dolgozó bére átlagosan 27 százalékkal nő. A felsőoktatásban dolgozók – körülbelül 15 ezer fő – garantált fizetése első lépésként 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig újabb 5-5 százalékkal nő. A felsőoktatásban, valamint az MTA kutatói számára biztosított bérfejlesztésre több mint 12 milliárd forintot szán a kormány. Kiemelt forráshoz jut a doktoranduszképzés is, amelynek átalakítására több mint 800 millió forint pluszforrást szán a kabinet. Ez alapján idén szeptembertől a doktori képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja 2016 első fél évéhez képest megemelkedik.

Ismeretes, a kormány a közoktatásban 2013-ban indította el a pedagógustársadalom számára a rendszerváltást követő legnagyobb béremelési programot. Ez 2017-ig tart, és öt év alatt átlagosan mintegy 50 százalékkal emelkedik 170 ezer pedagógus fizetése. Első ütemben, 2013-ban mintegy 34 százalékos béremelésben részesültek a dolgozók, azóta pedig minden évben 3,5 százalékkal nő a fizetésük. Az intézkedés 2016 szeptemberében és jövőre is folytatódik: ezzel 343 milliárd forintra emelkedik a pedagógusbér-emelésre fordított összeg. Nem maradnak ki a nem pedagógus végzettségű, nevelést-oktatást segítő dolgozók sem: nekik idén a kabinet két lépésben – július, valamint december közepén – 35-35 ezer forintos pluszjuttatást biztosít. Ezenkívül januárban 10 százalékos fizetésemeléssel számolhatnak, amelynek egy része fix, egy része pedig teljesítményfüggő lesz. Az intézkedésre – amely mintegy 15 ezer dolgozót érint – 7-10 milliárd forint jut. Az átfogó bérfejlesztési programból a bölcsődei alkalmazottak is részesülnek. A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők amellett, hogy a szociális ellátórendszerhez tartoznak, és a jövőben is jogosultak a 2014-ben bevezetett bérpótlékra, valamint a 2015-től adott bérkiegészítésre, januárjától további, két számjegyű béremelésre számíthatnak. A bölcsődei felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket idén január elsejétől „beemelték a pedagógus-életpályába”. Ez csaknem 900 dolgozót érintett, akiknek a fizetése 30-40 százalékkal, azaz 40-60 ezer forinttal emelkedett.

A szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítését és bérpótlékát jövőre is biztosítja az állam. A 2014-ben indított támogatások az elmúlt két évben 16 százalékkal, vagyis bruttó 24 ezer forinttal emelték a bérüket. Ez a fejlesztés folytatódhat, ebben az esetben 2014-hez képest 2017-re elérheti a 30 százalékos emelkedést is. Információink szerint a költségvetés tartalmazza azt a 7,5 milliárdos többletforrást, amely a bérek további emelését biztosítaná. Erről ugyanis még nem született kormánydöntés, de ha megegyezés és döntés születik, három év alatt 47 ezer forinttal emelkedő bérekről beszélhetünk az ágazatban, ami valóban 30 százalékos emelkedésnek felel meg, úgy, hogy a rendelkezésre álló 7,5 milliárd forintot szeptembertől, három hónap alatt mintegy kilencvenezer szociális ágazati dolgozónak adják.

KULTÚRA

Tizenöt százalékkal, átlagban 10–45 ezer forinttal emelkedik jövőre a kulturális közalkalmazottak bére, az intézkedés körülbelül 20 ezer dolgozót érint. A döntés a jövő évre vonatkozik, majd további tárgyalásokon dől el, hogy az emelés beépül-e az alapbérbe, vagy a kulturális dolgozók továbbra is illetmény formájában kapják. Ha 2018-ban újabb lépcsőfok követi, az már erre épül. A béremelés mások mellett a múzeumi dolgozókat, a könyvtárosokat, a levéltárosokat, a közművelődési szakembereket, a zenekari, tánc- és bábművészeket, valamint az intézmények diplomával nem rendelkező dolgozóit is érinti.

Nyíri Ákos, a Kulturális Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke örömének adott hangot, hogy a béremelés témája terítékre került, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy ilyen hosszú időszak után csak 15 százalékos bérnövekedést ígér az Emmi. – Kíváncsian várjuk, hogy pontosan mire is számíthatunk. Eddig csak az világos, hogy az ágazat milyen mértékű béremelést kap, ami 10-45 ezer forint közötti összeget jelent majd illetménypótlék formájában – fogalmazott. A KDFSZ régóta hangsúlyozza, hogy a bérminimum emelésének következtében a dolgozók jelentős része keres azonos nettó bért, függetlenül attól, mennyi ideje dolgozik és milyen végzettségű. – Hogyan történik ez a béremelés? Mindenkinek az alapilletménye nő? Akkor nagyon sokan rosszul fognak járni, mert a béremelés elveszik a bérminimumra történt kiegészítés közben; vagy a kiegészítéssel megnövelt összegre fog rájönni ez a 15 százalékos emelés? Így továbbra sem fog megszűnni ez az anomália? – sorolta a kérdéseket Nyíri Ákos.

TISZTVISELŐK

A nemrég elfogadott 2017-es költségvetésben fontos tételként szerepel a rendvédelmi dolgozók, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak, valamint a járási és kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők béremelése is. A rendvédelemben összesen 64 ezer katona, rendőr, tűzoltó számíthat több pénzre, amit több lépcsőben kapnak meg. Az ágazatban az átlagos 50 százalékos béremelést 2018-ig érik el úgy, hogy a tavalyi 30 százalékos emelésen túl idén, jövőre és 2018-ban is további plusz 5 százalékos növekmény jön. Ez az intézkedés a rendőrökön kívül a katasztrófavédelem, a parlamenti őrség és az Információs Hivatal munkatársait érinti. A kormány a rendőrök és katonák béremelésére eddig 143,8 milliárd forintot biztosított. A 93 milliárd forint pluszpénzből jut a mintegy 15 ezer rendvédelemben dolgozó közalkalmazottnak is. A megszavazott 10 százalékos emelést pótlék formájában kapják meg.

Szintén 50 százalékos béremelésre számíthatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. A 21 ezer adóhivatali dolgozó bére idén júliusban 30, jövő év elején 5, 2018 januárjában pedig további 15 százalékkal nő. Erre a kabinet összesen 41 milliárd forintot fordít. A járási és kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselőknek szintén emelkedik a fizetése – összesen 30 százalékkal keresnek majd többet. 2016. július 1-jétől a járási hivatalokban, 2017. január 1-jétől pedig a kormányhivatalokban dolgozók bére nő. Ez összesen 42 milliárd forintba kerül, és 32 ezer embert érint.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »