Sógor: uniós tagállamokban is vannak kísérletek kollektív megbélyegzésre

Bizalmatlanságot és társadalmi feszültséget szül, ha egy állam idegen testként tekint a területén élő őshonos kisebbségekre – ezt mondta Sógor Csaba Strasbourgban. A krími tatárok helyzetéről szóló vitában arra hívta fel az RMDSZ-es képviselő a plénum figyelmét, hogy európai tagállamokban is vannak arra kísérletek, hogy egy közösséget kollektíven szélsőségesnek és megbízhatatlannak próbálnak nyilvánítani.

Strasbourgban ülésezett május 9-12. között az Európai Parlament. Csütörtökön az EP-képviselők arról vitáztak, hogy szélsőséges tevékenység elleni törvényre hivatkozva Oroszország betiltotta a krími tatárok önkormányzati és képviseleti testületét, a Medzsliszt. Ez a közhasznú egyesület, amely a krími tatárok érdekvédelmi szervezete, az orosz igazságügyi minisztérium döntése alapján felkerült a szélsőséges társadalmi és vallási szervezetek listájára.

Az EP-képviselők állásfoglalásra irányuló indítványban sürgetik, hogy Oroszország vonja vissza döntését, amely a teljes krími tatár közösségre vonatkozóan megbélyegző. Az EP-képviselők hangsúlyozták: Oroszországot nemzetközi dokumentumok kötelezik arra, hogy védje a Krím-félsziget állampolgárait és tartsa tiszteletben az emberi jogokat, ezért a kettős mérce alkalmazása bármelyik közösséggel szemben elfogadhatatlan.

Sógor Csaba szerint Oroszországnak ez a lépése mindennél jobban mutatja, hogyan működik az orosz reálpolitika. „A teljes krími tatár kisebbséget kollektíven szélsőségesnek és Oroszországra nézve veszélyesnek bélyegezték. Történik mindez úgy, hogy az orosz vezetés önkormányzati jogosítványokat követel az Ukrajna keleti felében élő oroszoknak” – mutatott rá az erdélyi politikus a vitában, aki szerint pontosan emiatt Oroszország krími tatárok elleni fellépése hitelteleníti az ukrajnai oroszok melletti kiállását.

Az RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: ne engedjük, hogy egyik vagy másik tagállam ugyanezzel a technikával kollektíven szélsőségesnek és megbízhatatlannak nyilvánítsa az Unió területén élő őshonos nemzeti közösségeket. „Kísérletek sajnos vannak, de nem jó üzenet, ha egy állam idegen testként tekint a területén élő őshonos népcsoportokra” – hangsúlyozta. (közlemény)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »