Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációhoz

Az amerikai kutatók sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. Az így létrejött lény küllemre és viselkedés szempontjából disznó lesz, de lesz egy emberi sejtek alkotta szerve. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek hiányát szeretnék orvosolni.

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok – számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.

A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni.

A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény küllemre sertés lesz és úgy is viselkedik majd, egyetlen szerve lesz csak kivétel, mert azt emberi sejtek alkotják. A kiméraembrió az anyakocában növekszik 28 napon át, amíg a vemhességet be nem fejezik és a szövetet el nem távolítják, hogy megvizsgálják.

Az antik görög mitológiában a kiméra tüzet okádó, oroszlánfejű, kecskehátú, kígyófarkú szörnyalak. A biológiai értelemben vett kiméraembrió létrehozásához a génszerkesztés technológiáját, a CRISPR-módszert alkalmazzák az amerikai tudósok.

Ekkor injekciózzák bele az embertől származó, úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS), amelyekből bármilyen emberi szerv kifejlődhet. Azt remélik, hogy az őssejtek kihasználják a “genetikai hiányt” és emberi hasnyálmirigy alakul ki belőlük.

A kutatást vezető Pablo Ross reprodukciós biológus a BBC-nek elmondta, abban bíznak, hogy a sertésembrió normálisan fejlődik, ám hasnyálmirigye szinte teljesen humán sejtekből fog állni, és alkalmas lesz az emberi átültetésre.

A kísérletet azonban sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy a beültetett őssejtek “bevándorolhatnak” a fejlődő sertés agyába és valamilyen módon emberként viselkedő állatot eredményeznek.

Ross szerint ez a forgatókönyv valószínűtlen, ám éppen ezért járnak el nagy óvatossággal, alaposan megvizsgálják a fejlődő kiméramagzat agyát is.

Walter Low, a Minnesotai Egyetem idegsebésze a BBC kérdésére kifejtette, hogy emberi szervek növesztéséhez a sertés “ideális biológiai inkubátor”. Ezzel a módszerrel nemcsak hasnyálmirigyet, hanem szívet, májat, vesét, tüdőt és szaruhártyát is elő lehet állítani – vélte Low.

Ehhez a sertésembrióból kihasítják a DNS-t, amely a magzat hasnyálmirigyének kialakulását irányítja, ezáltal “genetikai hiány” keletkezik.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »