Senkinek sem érdeke az orosz–ukrán vita

Tovább éleződik a feszültség Moszkva és Kijev között, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy terrorakciókat készít elő az Oroszország által bekebelezett Krím félszigeten. Kijev határozottan visszautasítja a vádakat, amelyeket a Kreml szándékos provokációjának tart.

Petro Porosenko államfő minden eshetőségre számítva már csütörtökön a legmagasabb harci készültségbe helyeztette a hadseregnek a Krímmel határos régióban és a Donbaszban állomásozó egységeit, tegnap pedig az Ukrán Biztonsági Szolgálat az egész országra kiterjedő terrorveszélyhelyzetet rendelt el. A legmagasabb, vörös fokozat lépett érvénybe a Krímmel határos régióban, Doneck és Luhanszk megyében, másutt ennek enyhébb változata, a kék, azaz a potenciális veszélyre utaló fokozat érvényes.

A politológusok közül egyesek nem zárják ki a további elmérgesedést, míg mások azt hangoztatják, hogy a szeptemberi orosz parlamenti választás után senki nem fog emlékezni a mostani kardcsörtetésre. A feszültség enyhülésére számít az ismert kijevi politológus, Andrij Zolotarjov, szerinte ugyanis sem Moszkvának, sem Kijevnek nem válna előnyére a konfliktus elnyújtása. Moszkvának azért nem, mert szeretné elérni a vele szembeni szankciók mielőbbi enyhítését, Kijevnek pedig azért nem, mert az ukrán vezetésnek szerinte nagyon is megfelel a jelenlegi se háború, se béke állapot, hiszen eddig sem volt semmiféle ötlete a konfliktus megoldására.

Szerhij Szlobodcsuk ukrán külpolitikai szakértő úgy véli, Moszkva azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a szócséplés ideje lejárt, a konfliktus rendezését a „nagyfiúkra” kell bízni, azaz Ukrajnáról Moszkva és Washington fog majd dönteni.

Furcsállja a Nyugat hallgatását a krími feszültség kapcsán a Lenta.ru orosz hírportálon írt elemzésében Alexander Rahr. A német politológust a történtek a 2008-as orosz–grúz konfliktusra emlékeztetik, amikor szintén mindenki az olimpiára figyelt, s ezt kihasználva próbált Szaakasvili helyzetelőnyhöz jutni. Az elemző hasonlót érez most is, hiszen Amerika az elnökválasztással van elfoglalva, míg Európa szabadságon van. A térség ismert szakértője szerint életet kell lehelni a minszki folyamatba, s nem elég azt hangsúlyozni, hogy a megállapodásnak nincs alternatívája. A szerződés teljesítése érdekében nem elég Moszkvára nyomást gyakorolni és elnézni, ahogy Kijev szabotálja a megállapodást. Rahr szerint a tisztánlátás érdekében meg kellene erősíteni az EBESZ ukrajnai mandátumát is.

Tegnap az orosz titkosszolgálatok megneveztek egy ukrán védelmi minisztériumi főosztályvezetőt, aki Moszkva szerint a krími ukrán diverzánsakciók szervezője volt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »