ScienNet, avagy 442 000 magyar ember lenyúlása az állam asszisztálásával?

Az addig probléma nélkül működő ScienNet online vásárlói közösség 2009-ben azután dőlt be, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 800 millió forintos adócsalás gyanújával nyomozást rendelt el Leinemann Zsolt, a ScienNet ügyvezetője ellen. A szervezet összes vagyonát, így a tagok befizetéseit is zárolták.

Idestova hét éve nem került pont az ügy végére, mindeközben 442 000 károsult vár arra, hogy a pénzéhez juthasson. A NAV-ot mindez nem nagyon hatotta meg, úgy vasal be adót az egykori tagok befizetései után, hogy annak összegéhez a zárolás miatt nem férnek hozzá. Akad olyan család, amelynek emiatt egy élet munkája alatt felépített házát vitték el a végrehajtók, a „szerencsésebbeknek” csak a fizetésüket vagy a nyugdíjukat csapolja meg az adóhatóság.

Még országgyűlési képviselő sem tekinthet bele a nyomozati anyagba

Az ügy horderejéről sokat elmond, hogy az már a parlamentben is többször téma volt. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője júniusban kért hivatalos úton betekintést az ügy nyomozati anyagaiba. Erre azt követően került sor, hogy a ScienNet-ügyben feltett sokadik kérdésére Tállai András nemzetgazdasági államtitkár érdemi válasz helyett ezt javasolta neki. A kérést, mintegy másfél hónapnyi „tépelődés” után Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész minden indoklás nélkül elutasította. A jobbikos képviselő az ügyészséggel történt levélváltását nyilvánosságra hozó minapi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „Valakiknek nagyon nem érdeke, hogy ez az ügy megnyugtatóan lezáruljon!”

Évek óta ugyanaz a válasz: „folyik a nyomozás”

Szávay István még az előző ciklusban, 2013-ban magánszemélyek egy csoportjának kérésére írásbeli kérdést intézett Varga Mihály illetékes miniszterhez az iránt érdeklődve, hogy mikor juthatnak végre pénzükhöz az érintettek. Meg kell jegyezni, hogy már akkor is közel négy esztendeje ültek az ügyön. A jobbikos honatya akkor azt a választ kapta, hogy amint lezárul a nyomozás. Szávay ezt követően újabb írásbeli kérdést nyújtott be, amelyben immár azt tudakolta, hogy mégis mikorra várható az akkor már közel fél évtizede tartó nyomozás lezárása, illetve miért bírságolhatja és küldhet végrehajtót a NAV a ScienNet-rendszer azon károsultjaira, akiknek a pénze ma is a NAV által zárolt számlákon van.

Az újabb miniszteri válasz szerint a magyar szervek munkáját külföldi adatbekérés elhúzódása hátráltatja, ezért nincs máig eredménye a nyomozásnak, másfelől a NAV látókörébe kerültek olyan személyek, „akik a ScienNet rendszerből származó jövedelemmel rendelkeznek”, azonban azt vagy nem vallották be, vagy adóbevallásukat utólag módosítva „a ScienNet által ténylegesen jóváírt jövedelmet” már nem tüntették fel.

A képviselő ezt követően kétszer is, 2014 júniusában és 2014 októberében is interpellációval fordult az üggyel kapcsolatban Tállai Andráshoz. Érdemi, a károsultakat megnyugtató válasz azonban ismételten nem érkezett. Annak ellenére sem, hogy ekkor a Szegedi Ítélőtáblán egy károsult jogerősen pert nyert az állammal szemben, és így visszakaphatta a több éve zárolt pénzét, tehát bizonyára lett volna lehetőség az ügy rendezésére. Ennek fényében pedig az sem érthető, hogy miért szükséges ennyi ember befizetését visszatartani, miért nem elég Leinemann Zsoltét.

Időhúzásra játszik az állam?

Jelenleg tehát ugyanott tart az ügy, mint hét éve. A kormányt nem különösebben izgatja a több százezer károsult sorsa. Sokan osztják azt a véleményt, hogy a valójában az egykori tagok pénzének az állam által történő lenyúlására játszanak. Hogy az így van-e, arra csak az illetékesek tudják a választ. Egy azonban biztos, az idő a NAV-nak dolgozik…


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »