Schulznak esélye sincs Merkellel szemben

Schulznak esélye sincs Merkellel szemben

Nincs a jelenlegi német politikai színtéren olyan egyéniség, aki komoly veszélybe tudná sodorni Angela Merkel jövő év szeptemberétől esedékes újabb kancellárságát. Az egy hete készült közvélemény-kutatások alapján a németek 55 százaléka még egy ciklust szívesen megszavazna a kancellárnak. Németország határain túli uniós tényezők sincsenek nagyon, amelyek érdekeltek lennének Merkel elmozdításában.

És hiába jelentette be tegnap Martin Schulz, az Európai Parlament leköszönő elnöke, hogy az SPD élén indulna a kancellári székért folytatott versenyben, még ez sem biztosíték arra, hogy valóban ő lesz a szociáldemokraták embere. Egyes források szerint Sigmar Gabriel SPD-elnök neki tényleg csak a megüresedett külügyminiszteri tárcát szánta.

Tény viszont, hogy a német választások nem csak a kancellárjelöltekről, hanem a pártok közötti versenyről is szólnak, és igazi Merkel-kihívó hiányában különösen igaz lesz ez jövőre. Ugyanakkor mindig el lehet játszani a gondolattal, hogy a vörös-vörös-zöld formáció milyen feltételek teljesülése esetén győzedelmeskedhetne a bevett CDU–CSU–SPD koalíció felett. Könnyebbé teszi a tájékozódást, hogy a szeptemberi nagy választás előtt márciusban került sor a Saar-vidéki illetve májusban a Schleswig-holsteini és Észak-Rajna-vesztfáliai tartományi választásokra, ahol valószínűsíthető, hogy a tavalyi hasonló voksolások képlete fog megvalósulni. Vagyis a CDU kisebb vereségeket lesz kénytelen elkönyvelni, az AfD pedig nagy győzelemről, áttörésről, korszakhatárról fog beszélni akkor is, ha csak egy számjegyű eredményt ér el.

A közvélemény-kutatások eredményeit tekintve most a Zöldek 10-13, a Baloldal 10-11, az SPD 22-24 százalékon áll, ami összesítve több a CDU–CSU 34-36 százalékánál, de kormányalakításhoz nem volna elég, így továbbra is a nagykoalíciónak van a legnagyobb esélye. A menekültellenes AfD pedig nem tud 15 százaléknál kövérebbre hízni.

Martin Schulz indulásával kapcsolatban Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa lapunknak úgy értékelt, a politikus nem számít meghatározó egyéniségnek az SPD-n belül, aki nemcsak a pártban, hanem a közvélemény körében sem elsősorban német, hanem európai tényezőnek számít. Brüsszeli csúcspozícióban eltöltött évei okán nem is ismerheti behatóan a párt belső erőviszonyait, nem lehet szoros kapcsolata az SPD alapszervezeteivel, a helyi szintekkel.

A jelen helyzetben még az sem rengetheti meg Merkel kancellári ambícióit, hogy a Keresztényszociális Unió egyelőre az évi 200 ezres menekültbefogadási határ bevezetéséhez köti támogatását. Horst Seehofer ugyanakkor elismerte, hogy a CDU fokozatosan vezet be egyre szigorúbb menekültpolitikát.

Ennek jelét adják már a német bíróságok is: szerdán az észak-németországi Schleswigben olyan ítélet született, amely alapján nem kapnak menekültstátust olyan szírek, akikről nem bizonyítható, hogy az Aszad-rezsim üldözöttjei.

Tehát ma már nem lehet ok a menekültstátus megadására az adott országban folyó háborúra való hivatkozás, az ilyen személyek csak időleges védelmet, menedékes státust kaphatnak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »