Sándor és a jó idő

Sándor és a jó idő

Március közepétől, a tavaszi napéjegyenlőséghez közeledve a régi magyar háztartások már várták a jó időt. Megfigyelték, hogy március 18-tól, Sándor naptól kezdődik a felmelegedés, amely egészen március 21-ig, Benedek napig tart.

A mai magyar kalendárium a keresztény nevek szerint tartja számon a jeles napokat. Mivel a katolikus egyház március 18-án Sándort, egy ókori kappadókiai keresztény vértanú szent ünnepét tartja, a jó idő kezdetét is az ő nevéhez kapcsolják, holott a szentnek semmi köze sincs a magyar ünnephez.

Nem tudni, hogy a magyar népi megfigyelések az időben milyen messze vezethetők vissza, hiszen őseink mezőgazdasági tudását nem jegyezték fel krónikások, ez csak a családban apáról fiúra öröklődött tovább, évszázadok, vagy évezredek alatt. A paraszti háztartások a március 15-ét követő időszakban már megkezdik az első tavaszi munkákat a ház körül, illetve a közeli szántóföldeken.

Időjós regulák

Március 18 és 21 között van a három meleget hozó szent ünnepe. Ehhez egy máig jól ismert regula kapcsolódik: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” „ Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható” – tartotta a népi regula. Ezen a napon engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár  szájára, akkor jó idő lesz. Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.

A meleg idő kezdetén, Sándor napján viszonylag kevés hiedelemről van tudomásunk. Bukovinában ezen a napon vetik hagyományosan a tavaszi gabonaféléket, mert úgy hiszik, hogy így bőségesen fognak teremni. Máshol azt mondják, hogyha Sándor napján szép az idő, akkor jó termés várható.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »