S.D- Pünkösd(vers)

Horizonton elveszve,
Pünkösd felé közeledve,
Isten ellen szegülve,
Napok óta tévelyegve.

Büszke bűnösen élve,
Köpök értékeimre.
Imában elveszve,
Hallgatóságra nem lelve.

Test büdös nedve,
Üdvöm elvette,
Zsíros akarat,
Testet arat.
Jaj, a világ mily csúf is nélküled!
Átkozott az ki boldogan él ellened.
A sűrű ködöt csak a nap tünteti el,
A világot csak te lángod emésztheti el.
Te Szent Tűz, Isten Lélek!
Pünkösd napján leborulok előtted!
Eméssze tiszta lángod bűnömet,
Krisztus szenvedését te közvetíted!
Kenyér és bor, misztikus egysége,
Szenvedő teste, izzó szelleme,
Üde mámor, irgalmas kegyelme,
Egybe forr, mi egy volt Őbenne!

S ha a nap eljő, maga is visszatér
Ki szenvedett bűneimért, majd megítél,
S bár pusztulásra alkalmas valék,
Ő megbocsájt kevés hitemért.

De most még itt járok ismét,
Rohan a világ, én elveszve állok,
Nyugalmat és üdvöt várok,
Célom csak ez, hisz másért nem érdemes,

Az Atyáért, Fiúért, Szent Lelkéért,
Kezdetért, végért, az Egy Igaz Istenért!
S.D


Forrás:disszidensblog.blogspot.com
Tovább a cikkre »