„Rút és embertelen” – hazánk az önleépítés útján halad a zsákutcába

„Rút és embertelen” – hazánk az önleépítés útján halad a zsákutcába

Nem egyszerű a helyzet! Miközben a munkáltatók a munkaerő-piacon tapasztalható kritikus méretű hiány miatt panaszkodnak, addig álláskeresők tömegei ragadnak bele az egyre kevésbé értékes közmunkaprogramba, vagy épp döntenek a jobb fizetés, a jobb munkahelyi körülmények reményében a Nyugat-Európába történő kivándorlás mellett

A helyzet összetettségére tekintettel mielőbbi rendszerszintű megoldásra lenne szükség, ugyanakkor a részfeladatokra is koncentrálni kell.

Erre tesz most konkrét lépéseket a Jobbik. Sneider Tamás, a nemzeti párt és az Országgyűlés alelnöke, valamint Ander Balázs képviselőtársa szerdán, közös budapesti sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy megalakult a Jobbikon belül a munkavállalói érdekvédelmi munkacsoport. Az Ander által vezetett grémium létrehozásának célja, hogy a jobbikos politikusok és a szakszervezetek között egy közvetlen szakmai fórum alakuljon ki.

Sneider a bemutatás során kiemelte, egyre több szakszervezet, érdekvédelmi csoport kereste meg a legerősebb ellenzéki pártot, akár személyes ügyekben, akár konkrét törvénymódosító javaslattal. Hogy ilyen értelemben is megszaporodtak a Jobbik feladatai, azt a párt alelnöke azzal magyarázta, hogy az elmúlt 26 évben folyamatosan csorbulnak a munkavállalók jogai, s most már csak az Ander Balázsra jellemző dörgedelmes hangnemmel lehet a parlamentben képviselni a dolgozók érdekeit.

Egyébiránt, ebben az esetben fontos megemlíteni, hogy Sneider Heves megyéből, míg Ander Dél-Dunántúlról származik, azaz olyan a régiókat képviselnek, ahol a munkanélküliség és a szegénység már a mindennapok részévé vált.

“Rút és embertelen dolog az embereket a haszonszerzés puszta eszközeiként használni fel”

– idézte fel Ander Balázs XIII. Leó pápa intő szavait, ám sajnálatos módon a katolikus egyházfő 1891-ben papírra vetett enciklikája a munkáskérdésről még manapság is aktuális.

Hiszen a magyar munkavállalók millióinak a napi tapasztalata, hogy a multicégek, amik hazánkból igyekeznek minden profitot kivinni, vagy épp a magyar Döbrögik közül sokan felmondták a társadalmi szolidaritási elveket, de még az Orbán-kormány úgy tekint a magyar munkásokra, mint puszta “munkaerő-állatokra”, mondta a politikus.

“Ez az a szemlélet, amiből a Jobbik nem kér, és ami ellen mindig is felléptünk”

– szögezte le Ander.

Az elhíresült orbáni vízió, amely szerint mindenkit megilletne a becsületes munkája után a három szoba és a négy kerék, sokak számára csak Angliában, Írországban, Németországban vagy épp Ausztriában valósulhat meg. A munkavállalók exodusa már százeres méreteket öltött, tette hozzá.

Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal a Kormány utasításra megváltoztatta a szegénység számításának módszertanát, ennek ellenére látni kell, a magyar társadalom egyharmada a létminimum alatt vegetál. Ez a sanyarú helyzet azokat a keményen dolgozó, korán kelő kisembereket is érinti, akikre a kormány oly sokszor hivatkozik. Holott az ő követeléseik jogosak:

európai munkáért kapjanak európai béreket,

s ne csak az árak legyenek európaiak.

A Fidesz útja az önleépítés stratégiája – fogalmazott Ander, véleménye szerint ez az út, ha vezet valahova, akkor csak olyan gazdasági, szociálpolitikai zsákutcába, amelynek a végén Magyarországból a nyugati multik olcsó összeszerelő-üzeme lesz. Példaként felhozta, hogy hazánkban az EU országai közül a negyedik legalacsonyabb a minimálbér.

A Latin-Amerikában tapasztalható munkásnyomorítással ér fel a jobbikos honatya szerint, az egyes ágazatokban meglévő óriási bérfeszültség. A MÁV-nál például a felső vezetők a 45-szeresét viszik haza annak az összegnek, amelyből a legrosszabbul kereső kollégáik kénytelenek a családjukat eltartani.

Hatás persze nem marad el, 2016-ban több vidéki régióban – így Dél-Dunántúlon is – majd 5 százalékos fogyasztáscsökkenés volt megfigyelhető. Igaz, nincs min csodálkozni, főleg ha tudjuk, Kelet-Magyarországon 106 ezer munkanélküli van, a betöltetlen álláshelyek száma pedig mindössze 5000.; Ander Balázs körzetében minden munkahelyre 13 munkakereső jut!

A tragikus állapotot pedig a szakoktatás csődjével tetézte a kormány, az alacsony bérek, a befektetőbarát fideszes Munkatörvénykönyv mellet az oktatási reformoknak is köszönhető, hogy egyre kevesebb hazánkban a kvalifikált munkaerő.

“Minél gyorsabban kezdeni kell valamit ezzel a helyzettel, mert az társadalompolitikai szakadék, amibe ez az ország száguld visszafordíthatatlan katasztrófát fog okozni”

– figyelmeztetett a jobbikos politikus.

Ander elmondta, hogy a Jobbikban megalakult munkavállalói érdekvédelmi munkacsoport két fontos politikai céllal jött létre: egyrészt szembesíteni kívánják a döntéshozókat a magyar rögvalósággal, másrészt a nemzeti párt így ad a szakszervezeteknek a parlamenti támogatást a bérharcukhoz.

“Ez az út, amelyik a kormányváltás után megoldást kínálhat a nyomorban tartott munkavállalók számára”

– jelentette ki Ander.

Azonban az út egyelőre göröngyösnek tűnik, a felvázolt a nehézségek mára odáig fajultak, hogy még az Orbán-kormány is elismerte a munkaerő-piac kritikus állapotát; emlékezetes, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kilátásba helyezte, EU-n kívüli munkavállalókkal kell feltölteni az üres pozíciókat.

A gyárak üresen állnak

Lapunk ezt felvetette Sneider Tamásnak, aki felidézte, hogy már 2 évvel ezelőtt is kapott olyan jelzéseket, hogy bár a településen 100-200 közmunkás is dolgozott, de az üzemben munkaerőhiány hátráltatta a termelést.

A politikus szavai szerint a közmunka-program rendszerszinten egyáltalán nem váltotta be a reményeket, sokan beleragadtak a rendszerbe, ezzel konzerválva a szegénységet, ugyanakkor sok faluban annyiból áll a közmunka, hogy reggel aláírják a jelenléti ívet.

Előre vihetné a folyamatokat egy hatékony átképzési rendszer, de a Jobbik által régóta szorgalmazott bérlakás építési program sem kezdődött még meg (sőt most albérletet sem lehet megfizethető áron találni).

A vidék életben maradásához elengedhetetlen, hogy ne Székesfehérváron és Győrben nyíljon meg minden második üzem, hanem az olyan leszakadó régiókban is új, értéket teremtő munkahelyek legyenek, mint Heves megye. Ehhez viszont a kormánynak egy új támogatási rendszert kellene kiépítenie.

Sneider szerint nem külföldiekben kell gondolkodni, hanem a külföldre vándorolt magyarokat kellene visszacsábítani.

A megoldás

A Jobbik azt javasolja, hogy azok a vállalkozások, amelyek olyan munkavállalók tudnak hazacsábítani, akik már egy éve bizonyítottan Nyugat-Európában dolgoznak, a kormányzat engedje el a különböző járulékok és adók fizetését (kivéve a személyi jövedelem adót) azzal a kikötéssel, hogy a munkáltató köteles azt a bérként kifizetnie az alkalmazottjának. Szakmunkások esetében 250-300 ezer forintos béreknél megállítható lenne az exodus, a javaslatunkkal egy 150 ezer forintos fizetést további 120 ezer forinttal lehetne megemelni – magyarázta Sneider. Ezzel az állam is bevételhez juthat, hiszen itthon adózna a hazacsábított munkavállaló, Sneider szerint így akár tízezrek is újra a magyar gazdaságban dolgoznának.

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »