Rossz úton: a nagyüzemi mezőgazdaság felszámolja hazánk élővilágát

MTI nyomán

A mezőgazdasági termelékenység fokozását ösztönző agrártámogatási rendszert tette felelőssé Magyarország vadmadárállományának és biológiai sokszínűségének csökkenéséért Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az m1 állami hírtelevízió műsorában pénteken.

“Vissza kellene térni azokhoz a sok száz, több ezer éven keresztül fenntarthatóan működő megoldásokhoz, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság felszámolt”

– emelte ki a szakértő. Mint elmondta, a második világháborút követő élelmiszerhiány leküzdésének célja a gazdákat arra ösztönözte, hogy minél nagyobb földterületet tegyenek használhatóvá, így ipari jellegű gazdaságok alakultak ki, amelyek nagyon kevés teret engedtek a vadon élő fajok számára.

Európai méretű probléma – pokoli az ár

Az iparszerű mezőgazdaság legtöbb esetben nem közvetlen módon pusztít, hanem például a madarak táplálkozásában áll be változás, vagy az élőhelyük alakul át. Fontos felismerni azt, hogy a negatív élőhelyi változások – a beporzórovar-fajok és a termésátlagok csökkenésével vagy a talaj kimerülésével már középtávon is veszélyeztethetik az emberi társadalom életminőségét is.

“Nemcsak néhány madár eltűnéséről van szó: eltűnnek az apróvadak, ezzel a vadgazdálkodást is kár éri”

– fejtette ki Orbán Zoltán. Hozzátette: a természetkímélő gazdálkodási megoldások háttérbe sorolódnak, az ilyen támogatást elnyerő területek száma csökkent.

Tekintet nélkül

A szakértő szerint az egyik fő probléma, hogy a mezőgazdasági területek, például búzamezők mellett nem hagynak megműveletlen földsávokat, mezsgyéket, ahol a vadon élő állatok, például a termelt növény kártevőit irtó ragadozók megélhetnek.

A probléma különösen erősen érinti a réteken és szántóföldeken élő fajokat, ezen belül a hosszú távra vonuló madárfajokat, amelyek a Szaharától délre vonulnak.

A réti tücsökmadár állománya például mára 97 százalékkal csökkent – mutatott rá Orbán Zoltán.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »