Román újságíró: történelem, kultúra és szellemi gyökerek nélküli a Kárpátokon túli román nép

Kultúra, történelem és szellemi gyökerek nélküli népként jellemezte a „hegyeken túli testvéreket” Ștefan Ciocan újságíró a csütörtöki Glasul Hunedoarei (Hunyad Hangja) lapban megjelent cikkben. Alább a magyar változat.


Bukaresti csatornalakók (illusztráció)

Szembeötlő

Nem ismerjük saját történelmünket, a jóval és rosszal együtt, jelentéktelenebbek is vagyunk, mint ahogy azt gondolni szeretnénk. Ha nincs is amire megemlékezzünk a múltból, legalább reménnyel és büszkeséggel nézhetnénk a jövőnk elé. Le kellene vetkőzzük a kisebbségi komplexusainkat a jelentősebb történelmi hagyománnyal rendelkező nemzetekkel szemben, és a saját jövőnk mellett kellene elkötelezzük magunkat. De képtelenek vagyunk erre, mert híján vagyunk a szellemi gyökereknek. Nem lenne szégyen beismerni, hogy a román nyelv latin betűkkel való írása, az első román nyelvű iskolák alapításának ötlete a Kárpátokon túl is, pont a magyarok által „elnyomott” tartományból, azaz Erdélyből eredeztethető. Megörököltük Erdély zászlaját, melyet büszkén szoktam felvonni. Az erdélyi zászló alatt harcolt Avram Iancu, Horea, Cloșca és Crișan. Ez alatt a zászló alatt elmélkedtek az erdélyi iskola korifeusai. Tulajdonképpen ez az a zászló, amely alatt a modern román nyelv megszületett. Az írott román nyelv.


Ștefan Ciocan

És ezek ellenére sok Kárpátokon túli román elszakadáspártinak tart, azzal vádolnak, hogy el akarom lopni tőlük Erdélyt, hogy hálátlan vagyok velük szemben, pedig ők átkeltek a Kárpátokon, hogy felszabadítsanak minket a magyarok uralma alól. De nekünk, erdélyieknek, nem áll jogunkban saját történelmünk megismerése, nem áll jogunkban saját történelmi zászlónk használata, mint ahogy hőseinket sem tisztelhetjük. Gondoljuk csak a szebeni Felek szülöttjére, Lázár Györgyre (Gheorghe Lazăr), aki az első Kárpátokon túli román nyelvű iskolákat alapította, és akinek tevékenységéért szintén nem jár köszönet a hegyeken túli „testvéreink” részéről. Legalább az erdélyi iskolára gondolhatnának, mely ápolta a latinitást és a latin betűkkel való írást, mert Erdély zászlaját már csak ezért is tisztelhetnék. De a kisebbségi komplexust, melyet egy történelem nélküli, kultúra nélküli, szellemi gyökerek nélküli nép érez az erdélyiekkel szemben, még a százéves együttélés sem tudta kigyomlálni.

Az ő szemükben minket felszabadítottak a magyarok alól. Pedig teljesen egyértelmű, hogy Erdélyt meghódították, szellemileg pedig ez a tartomány volt az a bizonyos tojás, melyből a román kultúra és írásosság kikelt. A románság tojása, melyet a magyarok és osztrákok fészkében keltettek.

Ștefan Ciocan

Forrás: Glasul Hunedoarei, Hunyad Hangja

Szerk. megj: a cikk fenti fordítását az Itthon.ma portál közölte. Az eredeti cikk első néhány sora nincs lefordítva, abban a részben arról van szó, hogy a román nyelv ünnepét a románok nem tudják normálisan megünnepelni, ahogyan például – a számukra kevésbé elfogadott formában – mi, magyarok megünnepeljük március 15-öt. A szerző említést tesz arról, hogy a románok hazug történelmi elméleteket terjesztenek magukról, úgy akarják bemutatni a dákokat és beszélt nyelvüket, mint valami felsőbbrendű népet és kultúrát.

(Kuruc.info)

A román nyelv és nép valódi eredete

Helyreigazítási kérelmet kaptunk Bukarestből – úgy döntöttünk, segítünk a címerre vágyó dákórománoknak

"Románia hatvan év alatt hatszor árulta el szövetségeseit"


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »