Román drogfogás, holland érdekek

Román drogfogás, holland érdekek

Rekordmennyiségű, banánszállítmányba rejtett kokaint foglalt le a román rendőrség a fekete-tenger-parti Konstanca kikötőjében. A kábítószer célállomása Hollandia volt, amelyet bukaresti politikusok azzal vádolnak, hogy gazdasági érdekek miatt akadályozza Románia schengeni csatlakozását.

Az ország eddigi legnagyobb, mintegy 2300 kilogrammos kábítószerfogását sikerült végrehajtania a román ügyészség szervezett bűnözés és terrorizmus elleni főosztályának. Daniel Horodniceanunak, a vádhatóság főügyészének tegnapi tájékoztatása szerint a közel két és fél tonnás szállítmányt előző nap a fekete-tenger-parti Konstanca kikötőjében foglalták le egy kolumbiai felségjelű hajóban, banánszállítmányba rejtve. A spanyol és amerikai hatóságok közreműködésével végrehajtott rajtaütés során hat embert vettek őrizetbe, közülük egy kolumbiai és négy litván állampolgárt. Horodniceanu a lefoglalt drog egy részének bemutatása során közölte, a Dél-Amerikából származó kokaint a nyugat-európai piacra szánták, újracsomagolása után pedig teherautókkal Hollandiába szállították volna tovább. A kábítószer piaci értékét 625 millió euróra becsülik.

A drogfogással összefüggésben egyáltalán nem jelentéktelen kiemelni a helyszín, illetve Hollandia szerepét. Bukaresti politikusok számtalanszor szemére vetették a Benelux állam kormányának, hogy gazdasági és kereskedelmi érdekeit előtérbe helyezve ellenzi hazájuk schengeni csatlakozását. Traian Basescu volt román államfő még mandátuma idején azt hangoztatta: Amszterdam vétója mögött az húzódik meg, hogy Hollandiának – állami vállalatokon vagy magáncégeken keresztül – mindeddig nem sikerült magánosítania a konstancai kikötőt, és átvenni az Európa keleti kapujában lebonyolított áruforgalom fölötti ellenőrzést. – Az európai piacokat ellátó drogszállítmányok jelentős része nem Konstancánál, hanem Rotterdamnál érkezik Európába – szögezte le korábban Basescu. Hasonlóképpen vélekedik Marius Bota

is, aki szerint Hollandia a schengeni csatlakozás akadályozásával zsarolja Romániát, hogy engedje át neki a fekete-tengeri kikötő fölötti irányítást. A nyugat-európai ország számára jelentős érvágást jelentene, ha Románia tagja lenne a belső határellenőrzések nélküli övezetnek, ez esetben ugyanis Konstanca fenyegetést jelentene Rotterdamnak az európai kereskedelemben betöltött egyeduralmára. Sokak szerint Hollandia arra játszik, hogy maga is befolyást szerezzen, hiszen Bukarest uniós csatlakozása fejében osztrák cégnek adta el a legnagyobb román kőolajvállalatot, a NATO-tagság pedig azon is múlt, hogy 2004-ben az amerikai Bechtel kapta az észak-erdélyi autópálya-szerződést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »