Roma holokauszt: Nemzetközi megemlékezést tartottak a volt auschwitzi náci német haláltábor területén

Roma holokauszt: Nemzetközi megemlékezést tartottak a volt auschwitzi náci német haláltábor területén

Nemzetközi megemlékezést tartottak kedden a volt auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban felállított roma holokauszt emlékműnél, a rendezvényen több európai országból mintegy félezer ember vett részt, több mint ötven Magyarországról érkezett.

Lengyelországban kedden és szerdán tartják a roma holokauszt idei nemzetközi emléknapjához fűződő megemlékezéseket, a mindenekelőtt az ausztriai romák megsemmisítéséhez fűződő rendezvények tiszteletbeli védnökségét a lengyel és az osztrák államfői hivatal vállalta.

Kedd este a közép-lengyelországi Lódz városában arról a több mint 5 ezer burgenlandi és stájerországi romáról és szintiről is megemlékeznek, akiket 1941-ben a lódzi Litzmnannstadt gettó peremén létesített úgynevezett cigánytáborba deportáltak, az ottani túlélőket – mintegy 4300 embert – pedig Lengyelországnak a harmadik birodalom által bekebelezett részében, a mai Chelmno nad Nerem nevű községben – mindenekelőtt a zsidók megsemmisítésére létesített – Kulmhof náci német haláltáborban meggyilkolták.

A megemlékezések keretében szerdán Chelmnóban emlékművet avatnak az ott meggyilkolt romáknak és szintiknek.

Herfort Marietta, az auschwitz-birkenaui megemlékezés szervezésében részt vállaló Phiren Amenca (Járj velünk!) Nemzetközi Hálózat és a ternYpe – Nemzetközi Ifjúsági Hálózat magyarországi koordinátora az MTI-nek elmondta: a rendezvényen a Phiren Amenca képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a fiatal generációnak – lévén az utolsó, amelynek még élő kapcsolata van a túlélőkkel – emlékeztetnie kell a vészkorszak borzalmaira, és emlékét tovább kell adnia az utókornak.

A roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Lengyelországba 17 országból érkeztek fiatalok, akik számára e héten Krakkóban tematikus workshopokat, előadásokat tartanak neves emberi jogi aktivisták, történészek, valamint az Európai Bizottság szakemberei, Magyarországról a rendezvénysorozaton részt vesz két munkatárs az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviseletében – mondta Herfort.

A megemlékezésen a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport tagjai cigány és zsidó dalokat – köztük a Yerushalaim Shel Zahav (Arany Jeruzsálem) címűt – énekeltek el. A Romano Glaszo szerdán a krakkói Galicia Zsidó Múzeumban is fellép, bemutatva A halálra táncoltatott lány című táncballadát. A krakkói előadásra a lengyelországi magyar kulturális évad programjának keretében – a Balassi Intézet és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – kerül sor.

A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2-a. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg. Az Európai Parlament 2015. április 15-én elfogadott határozatában a romák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése és a roma holokauszt emléknapjának elismerése mellett foglalt állást.

Emléknap az áldozatok tiszteletére

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól. A világnap dátuma arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg SS-katonák az auschwitzi haláltáborban.

A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a “német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-tól egymást követték a romák elleni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, nem köthettek házasságot nem cigányokkal. 1939-től megkezdték deportálásukat a koncentrációs táborokba. Az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a romákat, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a “kóborló” cigányok nyilvántartásba vételére, a “renitensek” munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigányrazziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette. Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigányellenes kirohanások.

A cigányokat 1943-tól hurcolták kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel.

Az 1944. október 15-ei nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol meggyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. A történészek ötvenezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.

A budapesti Petőfi hídnál lévő Nehru parton 2006-ban felállították a roma holokauszt (pharrajimos) emlékművét. 2014-ben a roma holokauszt 70. évfordulóján Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Csepelen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot. Az államfő beszédében hangsúlyozta: “Az áldozatok emléke előtt fejet hajtva ki kell mondani, hogy az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban. Ki kell mondani, hogy a hazánk német megszállását követő tragédia az akkori magyar államnak is szégyene. A népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé.”

Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban ismerte el a második világháború alatti roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »