Rigoletto, az olasz étel

Rigoletto, az olasz étel

Romániában vagy egy intézmény (Nemzeti Kulturális Kutatási Intézet, INCFC), amely immár tíz éve rendszeresen vizsgálja a romániai lakosság kultúrafogyasztási szokásait. A tavalyi felmérés eredményét – amely 1067 személy megkérdezésével készült, és hibahatára három százalék – most tették közzé. Elgondolkodtató eredményre jutottak. Az ország lakosságának 96 százaléka elsősorban a televízióból jut kulturális élményhez, és meglepően magas azoknak a száma (84 százalék), akik filmek letöltésével szórakoznak. A zenehallgatás alaposan megváltozott az elmúlt tíz évben: ma már majdnem minden második ember a világhálóról szerzi be a muzsikát, és a többség nem fizet érte semmit, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy illegális letöltés révén jutott volna hozzá.

 Az Alexandru Davila színház Pitesti-ben Fotó: Jens Kalaene / Europress/AFP  

Az emberek többsége otthon, családjával tölti el a szabadidejét, és feladta korábbi szokását, hogy barátokat hívjon magához. Amikor kimozdulnak otthonról, leginkább az ingyenes helyi rendezvényeket, falunapokat és fesztiválokat részesítik előnyben (31 százalék). A kiterjedt mozihálózat Romániában is a múlté – a lakosság fele olyan településen él, ahol nincs terem, így nem csoda, hogy a megkérdezettek 80 százaléka azt mondta, az elmúlt évben egyáltalán nem járt filmvetítésen.

Bár fontos lenne a vizuális kultúra szempontjából, a vásárlókat egyáltalán nem érdeklik a művészeti vagy fotóalbumok, és nem fogynak a belsőépítészettel vagy dizájnnal foglalkozó kiadványok sem. Az emberek kétharmada nem járt színházban sem az elmúlt időszakban, és amikor megkérdezték őket, hogy szerintük mit jelent a Traviata vagy a Rigoletto kifejezés, a legtöbben olasz ételkülönlegességekre tippeltek. A Bűn és bűnhődésről pedig a kereskedelmi tévék délután sugárzott, jellemzően rendőrségi hírekkel foglalkozó híradói jutottak a megkérdezettek eszébe.

 Állatvásár a Bukaresttől 35 kilométerre található Calugareniben Fotó: Daniel Mihaeliscu / Europress/AFP  

Ami viszont elgondolkodtató: a felmérésben szereplők 82 százaléka ijesztőbbnek tartotta a könyvtárak olvasótermét az orvosi várótermeknél. Ez alapján nem csoda, hogy alig járnak oda. A könyvekkel egyébként sincsenek már nagy barátságban: az emberek negyede tavaly egyáltalán nem vásárolt könyvet, és a lakosság harmada a könyvespolcról sem emelt le egyet sem az elmúlt évben. Az emberek alig hét százaléka mondta azt, hogy naponta olvas valamit, ami nem hír vagy facebookos cukiság. Nekünk, újságíróknak rossz hír, hogy Romániában is zuhan a nyomtatott sajtó olvasottsága – az emberek harmada a tavalyi év során egyetlen alkalommal sem vett a kezébe napisajtót vagy folyóiratot. Cserébe legalább napi három órát töltenek a televízió előtt, és a világhálót a megkérdezettek közel 55 százaléka használja.

 Egy férfi biciklizik Kiskapus utcáin, mögötte a ház fala tele műholdantennákkal Fotó: Daniel Mihaeliscu / Europress/AFP  

Vannak pozitív jelek is: a 14 és 30 év közötti fiatalok kultúrafogyasztási szokásai jól alakulnak. Közel háromnegyedük jár moziba, minden második eljutott színházba, múzeumba vagy kiállításra, és harmaduk könyvtárba is járt a tavalyi év során. Minden második fiatal megfordult zenei fesztiválon is, de ez nem meglepő, hiszen jellemzően ők alkotják az efféle rendezvények célközönségét.

Magyarországon tudomásom szerint mostanában nem készült hasonló felmérés (a tíz éve minden évben sorra kerülő romániai kutatást a bukaresti kulturális minisztérium intézménye készíti), és ez elég sokat elmond a területre fordított kormányzati figyelemről. Ha a világhálón rákeresünk a magyar kultúrafogyasztási szokások kifejezésre, a legfrissebb érdemi találat egy 2014 elején lezajlott konferenciáról ad hírt. Számokat azonban itt sem találunk, mindössze arról beszélnek a szakértők, hogy a fiatalok hova szeretnek járni bulizni. Tavalyi hír van ugyan arról, hogy készül egy európai felmérés a kultúrafogyasztás változásairól, de ennek eredményei homályban maradnak – azt pedig felmérés nélkül is meg tudtam volna mondani, hogy a hagyományos jegypénztárak szerepe erősen csökken, az emberek (és ezen belül is főként a fiatalok) inkább online vásárolnak jegyet a különféle kulturális rendezvényekre.

 A spanyol Els Comediants utcai színház előadása a bukaresti parlament előtt Fotó: Daniel Mihailescu / Europress/AFP  

A Kultography.hu öt évvel ezelőtti felméréséből viszont az derül ki, hogy itthon legtöbben könyvet olvasni szeretünk (83 százalék), ezt követi a mozi (58,5 százalék). A koncert és a színházi előadás minden második embert érdekel, és náluk jóval kevesebben vannak azok, akik számára az esti tévézés jelenti a kultúrát, mint Romániában. Persze az is könnyen előfordulhat, hogy keleti szomszédaink kevésbé sznobok, mint mi, és jobban bevallják az igazságot.

Nem meglepő, hogy főként hét végén folytatunk művelődéssel kapcsolatos tevékenységet, és korosztálytól függetlenül átlagosan havi egyszer szervezünk magunknak ilyen programot. Az ezekre szánt összeg az öt–tízezer forintos sávban mozog, és jellemzően belépőjegyre vagy könyvvásárlásra fordítjuk. Az viszont elgondolkodtató, hogy a magyarok számára az éves pihenőszabadság a teljes semmittevésről szól – a többség nem szervez ilyenkorra semmilyen kulturális programot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »