Rengeteg pénz folyik el feleslegesen

Rengeteg pénz folyik el feleslegesen

Szinte mindvégig kongott az ürességtől az elmúlt egy év során a tavaly beüzemelt magyar–szlovák földgázvezeték. Egyes szakértők szerint életképtelen a szállítási rendszert működtető állami cég, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. Így a különös módon az energetikai vállalatok kezelésében kevéssé járatos Belügyminisztérium irányítása alá tartozó cég csak a veszteséget termeli az adófizetőknek.

Az elmúlt egy év során bebizonyosodott, hogy életképtelen a magyar–szlovák gázvezetéket működtető állami cég, a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. A csővezeték kihasználtsága ugyanis közelít a nullához, vélhetően azért, mert a vállalat olyan magas szállítási díjakkal dolgozik, amelyekkel versenyképtelen. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az állami társaság továbbra is csak a veszteséget termeli majd az adófizetőknek – nyilatkozta lapunknak Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai helyettes államtitkára.

A magyar–szlovák földgázvezeték tavaly július elejétől kapott szállítási engedélyt. Ám az azóta eltelt egy év alatt mindössze egy hónapot működött, idén márciusban, akkor is csak napi félmillió köbméter gáz érkezett rajta Szlovákiából. A többi időszakban a vezeték kihasználtsága nullaszázalékos volt, és a jövőbeni kapacitáslekötések is egyenlőek a nullával. Vagyis a cső kong az ürességtől, és ez várhatóan nem is változik. Annak ellenére, hogy a magyar kormányfő a biztonságos hazai földgázellátás egyik legfontosabb elemének nevezte a több alkalommal is ünnepélyesen átadott gázszállító rendszert.

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a választási kampány során, 2014 márciusában adta át ünnepélyes külsőségek között az akkor még teljes egészében el sem készített földgázvezetéket. A szállítási rendszer végül 2014 őszére készült el, akkor ismét átadták, de a tesztüzem nem kezdődött meg, így a szállítás sem indulhatott el a csövön. Az üzembe állítás többszöri csúszás után végül tavaly júliusban történt meg. Egyes szakértők szerint ha a kormány tovább halasztotta volna a rendszer beüzemelését, akkor elúszhatott volna a hálózat építéséhez felvett uniós támogatás. A vezetéket 170 millió euróból (megközelítőleg 50 milliárd forintból) építették. Ebből Szlovákia 21, Magyarország 119 millió eurót fizetett, az Európai Unió pedig 30 millióval járult hozzá a terv megvalósításához.

A mindkét irányban szállítani képes, nagynyomású földgázszállító vezeték összesen 111 kilométer hosszú. Ebből 92 kilométer magyar területen, 19 pedig Szlovákiában fut. Az éves szállítási kapacitása Szlovákia felől mintegy évi 4,4 milliárd köbméter, hazánk felől pedig hozzávetőleg évi 1,6 milliárd. A vezeték két végpontja Vecsés, illetve a szlovákiai Felsőzellő.

Holoda Attila szerint a vezetéket a Földgázszállító (FGSZ) Zrt.-hez tartozó hazai nagynyomású földgázszállító hálózat részeként kellett volna megépíteni és működtetni. Így a kivitelezési költségek jelentős hányada is megtakarítható lett volna. Nem kellett volna például átadási pontot építeni az FGSZ és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. között mintegy 1,6 milliárd forintért. Emellett nem kellene – némely hírek szerint havi több száz millió forintért – külön céget fenntartani a cső működtetésére. Az pedig további kérdés, hogy miért az energetikai vállalatok kezelésében kevéssé járatos Belügyminisztérium gyakorolja a tulajdonosi jogokat az MGT felett – jegyezte meg a szakértő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »