"Rendet kellett vágni az igazgatási dzsungelben is!"

A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról.

A törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a 2015 februárjában elfogadott Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 címet viselő stratégiában meghatározott, a központi irányító szervek átszervezését érintő irányokkal. Ennek kiemelkedő eleme a középirányító szervek szervezetrendszerének felülvizsgálata, amellyel kapcsolatban a stratégia megfogalmazza: „a törvényesen és átláthatóan működő állam kialakítása érdekében szükséges a központi hivatalok, továbbá – a területi államigazgatási szervek és más területi feladatokat ellátó intézmények kivételével – a költségvetési szerv formában működő minisztériumi háttérintézmények feladatainak, szervezetének, működésének és költségvetésének a felülvizsgálata”.  (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A kereszténydemokrata frakció vezérszónoka nem titkolja: azért támogatja a törvénymódosítás elfogadását, mert azt a célt látja megvalósulni, amit a kormány évekkel ezelőtt kitűzött, egy átalakuló államigazgatási szervezetrendszer ügyfélbarátiabb, költséghatékonyabb és összességében versenyképesebben szolgálja a magyar emberek és a magyar vállalkozások mindennapjait.

Dr. HARGITAI JÁNOS, (KDNP)  – Alaptörvényi szinten szabályozva van „az állam” fejezet 15. cikkelyében, hogy a kormány a végrehajtó hatalom általános és a közigazgatás legfelsőbb szerve. A kormány tehát államigazgatási szervezetet hozhat létre. Ebből a mondatból nyilvánvalóan az is következik, hogy ezt az államigazgatási szervezeti rendszert módosítja is.

– Témánk szempontjából most nagyon fontos az a rendelkezés, hogy a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormánytisztviselők jogállását pedig törvény szabályozza. A törvénymódosítás, amit most tárgyalunk, csak az egész folyamat ismeretében értelmezhető. Túlságosan leegyszerűsítése lenne a dolgoknak azt gondolni, hogy egy ország versenyképességét gazdasági mutatókkal egyszerűen le lehet írni. A gazdasági mutatók persze fontosak, de azt is tudjuk, hogy egy ország államigazgatásának működése, annak nagysága, bürokratikus volta, áttekinthetetlensége versenyképességet korlátozó tényező.

– Szerencsére az Orbán-kormány időben felismerte, hogy ha versenyképesebbé akarja tenni az országot, akkor az államigazgatás szerkezetén is igazítania kell. 2008 magasságában ugyanis nemcsak gazdaságilag omlott össze a szocialista kormány irányítása alatt ez az ország, ez az összeomlás mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált. Az államigazgatás döcögő működését az önkormányzati tisztségviselők vagy az ebben a rendszerben működők is megtapasztalhatták. Az is előfordult a valamikori megyei szinten lévő és akkor az önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet gyakorló intézményrendszer kálváriájára révén, hogy a szocialista kormány át akarta alakítani ezt a rendszert. Alkotmányellenesen tette, amire az Alkotmánybíróság rámutatott, így egy ideig az önkormányzatok fölött törvényességi felügyeleti jogot senki sem gyakorolt. Nyilvánvalóan egy jogállamban ilyen elképzelhetetlen. Ezt csak példaként hoztam fel arra, hogy milyen kaotikus állapotokba kellett belenyúlni.

– Az is nyilvánvaló volt mindannyiunk számára, hogy már a rendszerváltás óta cipelünk magunkkal egy olyan államigazgatási szerkezetet, amit egyrészt az ügyfél nem tud áttekinteni, de néha már egyetemi tanárok se látták át ezt a túl bonyolult rendszert. Ezt a rendszert kellett megváltoztatni. A kormány törekvése az volt, hogy az ügyfelekhez a lehető legközelebb hozzon létre olyan döntési pontokat, amit az ügyfél könnyen elér, amit áttekinthet, amivel szemben az embereknek és vállalkozásoknak bizalma lesz.Rendet kellett vágni abban az igazgatási dzsungelben is, ami szintén a rendszerváltás óta létrejött, az akkori kormányok ugyanis előszeretettel telepítettek államigazgatási feladatokat az önkormányzatok jegyzőjére. Ezt az önkormányzatok anyagi helyzetüknek megfelelően különböző szinten voltak képesek ellátni, van, ahol csillag méretekben látták el, máshol pedig döcögve, mert esetleg megfelelően képzett ügyintézőjük se volt ezekre a feladatokra. Tehát egyfajta profiltisztítást az önkormányzati világ és az állami igazgatási szervezetrendszer között is létre kellett hozni.

-A kormány azt képviselte, hogy az állami feladatokat az állam a saját szervezetrendszerében lássa el és ne az önkormányzatokra, az önkormányzati jegyzőkre terhelve tegye. Nagyon fontos lépés volt, amikor létrehozta a megyei szakigazgatási szervek integrációjával a megyei kormányhivatalokat, egy későbbi lépésben pedig a járási hivatalokat. Fontos állomás volt a kormányablakok létrehozása is, ez még talán most is zajlik, vagy a vége felé tart. Azokat az ügyintézési pontokat értjük kormányablak alatt, ahol az ügyfél költségkímélően tudja az ügyeit intézni, ahová elmegy és elintézik az ügyeit, és nem bolyong az adott nagyvárosban, hanem az aktái tekeregnek az államigazgatás szervezetén belül, lehetőleg elektronikus úton.

– A kormánynak az államigazgatási szervezetrendszer alakítása kapcsán felelőssége, de ugyanakkor szabadsága is van. Az érdemi döntéseket gyakorlatilag meghozta a maga szintjén, amikor ennek a 90 intézménynek a sorsáról hosszas mérlegelés után – a rendszer átalakítása több lépésben történik – végül is döntött. Ez a törvény gyakorlatilag ennek egyfajta technikai követése, tehát az érdemi dolgok nem ebben a törvényben történnek értelemszerűen, hanem a kormány határozataiban már megszülettek.

– A kereszténydemokrata frakció azt a célt látja megvalósulni, amit a kormány évekkel ezelőtt kitűzött: egy átalakuló államigazgatási szervezetrendszer ügyfélbarátiabb, költséghatékonyabb és összességében versenyképesebben szolgálja a magyar emberek és a magyar vállalkozások mindennapjait. Ehhez az kell, hogy történjen profiltisztítás, a minisztériumok magasságában törvényelőkészítés, koncepcióalkotás történjen és ne hatósági ügyintézés, a hatósági ügyintézés a jó értelemben vett végeken történjen. Ez ennek a módosításnak a lényege, ezért ezt az előterjesztést jó szívvel támogatjuk! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »