Reménykednek a Szerbiában vállalkozó magyar cégek

Reménykednek a Szerbiában vállalkozó magyar cégek

Belgrádi megaprojektekből, a világ egyik legjobb minőségű termőföldjéből vagy éppen délvidéki kandallóöntők munkájából profitálhatnak a magyarországi cégek. Sőt, van akinek az orosz piac is könnyebben megnyílhat, ha Szerbián keresztül közelíti meg.

Nem a lecsókolbászt várják a magyaroktól, de sok más terméket igen – mondta a magyarországi cégek szerbiai lehetőségeiről Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke. A szakmai szervezet tisztségviselője szerint Szerbia, ha nem is jellemző rá a nagyarányú presztízsfogyasztás, igényes piac, ahol sokfajta együttműködésre van lehetőség. Az is fontos, hogy a nyugat-balkáni ország kifejezetten jó tanulópálya a külföld felé törekvő kis- és középvállalkozásoknak.  Közeli területről van szó, hasonló üzleti kultúrával, így kisebb a kockázat, alacsonyabbak a költségek – tette hozzá.

Zöldség, kandalló, gyapjú

A friss példák között említette egy magyar gyapjúfeldolgozó és egy szerbiai cég együttműködését, amelyben a külföldi fél adná az alapanyagot, a magyar cég a válogatást, bálázást és forgalmazást végezné, a végcél pedig Kína. Egy magyar cég azt tervezi, kandallókat öntett a Vajdaságban, egy másik zöldség-és gyümölcsfeldolgozó konzervgyárat építhet a tartományban – mondta a kamarai alelnök.

A világ egyik legjobb termőföldje

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerint a Vajdaságban, ahol a világ egyik legjobb termőföldjén vethetnek a gazdák, különösen élelmiszeripari beruházásokra van lehetőség. A közös projektekben a növénytermesztéstől a feldolgozott termékig terjedhet az együttműködés, magyar technológiákat felhasználva.

Jól jöhet a húsz éves lemaradás

A mezőgazdaságon, élelmiszeriparon kívül szinte minden más ágazatban is vannak lehetőségek. Az egyik terület a műanyagipar. A PVC feldolgozással Bács-Kiskun megyei Rolló Kft.-nek a vajdasági Csantavéren tizenöt főt foglalkoztató üzeme van, amelynek éves árbevétele valamivel 1 millió euró alatt alakul. Magyarországon száz alkalmazottjuk és 7 millió euró körüli árbevételük van.

Rajmond Attila ügyvezető, tulajdonos tapasztalatai szerint a magyar cégeknek érdemes Szerbiában keresgélniük. Az ő területükön most az látszik, hogy egyre fejlődik a piac, most kezd lendületet venni a műanyaghulladékok feldolgozása. Magyarországhoz képest körülbelül húsz év a lemaradás, ami egy magyarországi cégnek jó lehetőséget ad, hogy még idejében beszálljon az üzletbe – tette hozzá. Sőt, mivel Szerbia vámunióra lépett Oroszországgal, a távolabbi, majdnem 150 milliós piacra is bejuthatnak a csantavéri cégen keresztül, legalábbis most ez a terv – mondta az ügyvezető.

Durda Katic, Szerbia háromszoros sommelier bajnoka egy 2011-es pécsi rendezvény zsűrijében

Jobb lehet, mint várta

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott, a balkáni piac felzárkózóban van, amire a magyar kkv-knek is érdemes ráhajtaniuk. Igaz, szerinte az üzleti környezettel kapcsolatban lehetnek még kétségek, de úgy véli, az emiatt esetleg aggódó magyar vállalkozó jobbat kaphat, mint amire számít.

Megaprojektek

Vannak jóval nagyobb falatok is, amelyek jelentősebb kapacitású cégek számára nyújtanak lehetőséget. Oláh Zsanett hangsúlyozta, olyan belgrádi megaprojektek tervezési munkái zajlanak jelenleg, amelyekben a magyar vállalatok is jelentős szerepet vállalhatnak.

Az egyik ilyen beruházás a 10-es korridor nevű, a szerb fővárost elkerülő autóút előkészítő munkálatait foglalja magában, a másik a Belgrád a vízen nevű projekt, amely egy új városrész felépítését célozza. Ebben a negyedben a magyar cégek elsősorban vízkezelési, szennyvíztisztítási fejlesztésekben vehetnek részt, de esély nyílhat a smart city kiépítéséhez szükséges informatikai megoldások szállítására is. Ezek sok millió eurós beruházások.

Ezen kívül Belgrádban magyar közreműködésével valósulhat meg a városi buszvonal információs rendszerének kidolgozása. Magyar cég szállíthatja például a vonalakhoz tervezett intelligens utastájékoztató táblákat. Mintegy hatszáz kijelzőről van szó.

Inkább zöldmezős beruházás, mint privatizáció

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hozzátette, nem elsősorban a szerbiai magánosítás jelenthet nagy lehetőséget a magyar befektetőknek, főleg, hogy ez már egy másodprivatizáció, korábban nagyobb mértékben zajlott az állami tulajdon eladása.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

A politikus hangsúlyozta, elsősorban zöld- vagy barnamezős beruházásokban érdemes gondolkodni. Mint mondta, hasonló irányba mutatott a nisi kétnapos szerb-magyar kormány csúcs idején tartott üzleti fórum is. Ahogy Pásztor István fogalmazott, az egész paletta nyitott, elsősorban az élelmiszeriparban vannak lehetőségek, de az idegenforgalomban, a fürdő-és gyógyturizmusban, valamint az IT-technológiákban utazó cégeknek is érdemes Szerbiára tekinteniük.

Kétezer-ötszáz támogatás, eddig

A szerbiai, és főleg a vajdasági gazdaság fejlődését az összes nyilatkozó szerint nagymértékben segítheti a tavaly ősszel meghirdetett 50 milliárd forintos, Magyarországról érkező fejlesztési támogatás. Ebből 30 milliárd forintot kedvezményes hitelként, 20 milliárdot vissza nem térítendő támogatásként pumpálnak a helyi gazdaságba.

Pásztor István elmondta, eddig két körben tízféle pályázatnál hirdettek eredményt. A 2900 pályázóból 2500-an sikerrel jártak, és már az elszámolásoknál tartanak. A pályázók – akik között a szórványmagyarság létszámát meghaladó arányban volt jelen – 7-8 ezer euró körüli támogatásokat kaptak, például mezőgazdasági és ipari gépbeszerzésre, földvásárlásra, turisztikai fejlesztésre.

A magyar befektetők jelenléte ma is érzékelhető, főleg a Szerbia-szerte megtalálható Mol-kutak és OTP-fiókok révén. A Richter gyógyszergyártó számára szintén fontos piacról van szó, és mezőgazdasági területen is próbálkozik a két ország az együttműködés erősítésével. Magyarország az ötödik legnagyobb befektető Szerbiában, a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom értéke 2014-ben 1,7 milliárd, 2015-ben 1,8 milliárd euró volt, a cél pedig a 2 milliárdos összeg elérése.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »