Rejtély, mit hozhat a népszavazás

Túl sok kockázattal nem jár a Fidesz számára az október 2-ai népszavazás, presztízsveszteséget csak az jelenthetne, ha a tervezett négymilliónál sokkal kevesebben mennének el szavazni – mondták a lapunknak nyilatkozó szakértők. Vitatják azt a kormánypárti érvet, hogy lenne bármilyen közjogi következménye a referendumnak.

Közjogilag nincs következménye, így értelme sem a népszavazásnak – fogalmazott lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, miután az utóbbi napokban vita bontakozott ki arról, vajon mit eredményez egy érvényes referendum. Mint kifejtette, eddig egyetlen olyan döntés van a migránsokkal kapcsolatban, ami „érvényben van”. Ez az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tavaly őszi határozata 120 ezer menedékkérő szétosztásáról (amelyből Magyarországra mintegy 1300 menedékkérő jutna), de a gyakorlatban még ez a szétosztás sem működik. Nemcsak nálunk, hanem más országok esetében sem – nyilatkozta a szakértő.

Sőt a politológus szerint, bár korábban több javaslatról is hallani lehetett, mára ezek lényegében elhaltak. Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének legutóbbi nyilatkozatából például arra lehet következtetni, hogy a kötelező szétosztási terveknek már nincs többsége Európában. – Vagyis ami ellen a népszavazás szólna – a kötelező általános szétosztási mechanizmus ellen –, az jelenleg nem létezik – tette hozzá.

Pedig a Fidesznek éppen ez az egyik fő érve a referendum mellett. Kósa Lajos frakcióvezető többször is beszélt arról, hogy az október 2-ai kvótareferendum komoly közjogi következménnyel jár. Azzal érvelt, hogy ha a választók elutasítják a kényszerbetelepítés lehetőségét, akkor azt csak a magyar parlament hozzájárulásával hajthatja végre az EU.

Valki László nemzetközi jogász ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott, jogi értelemben semmilyen következménye, hatása nem lesz a népszavazásnak. – Egyrészt azért, mert azokat az uniós döntéseket, amelyek különböző jogszabályok formájában öltenek testet, egy népszavazással nem lehet felülbírálni, ezek a tagállamok számára értelemszerűen kötelezők. Másrészt azért sem, mert az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tavaly őszi döntésén kívül semmilyen más, konkrét határozat nem született idáig. Valki László emlékeztetett, az Európai Bizottságnak volt egy olyan javaslata is, hogy egy tagállamnak, amely nem kíván menedékkérőket befogadni, menekültenként 250 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie. Ez azonban csupán javaslat maradt.

Arról, hogy Orbán Viktor pozíciója mennyire erősödhet meg egy érvényes népszavazás után, Juhász Attila azzal válaszolt: legfeljebb az euroszkeptikusok körében növekedhet a népszerűsége. Belpolitikai értelemben ugyanakkor sok veszéllyel nem jár a népszavazás a Fidesz számára, legfeljebb csak akkor, ha nagyon alacsony lenne a részvétel, mondjuk alig 1,5 millióan szavaznának.

Nincs válaszA Magyar Nemzet majdnem egy hete feltette a kérdést a Miniszterelnökségnek, hogy pontosan milyen közjogi következménye lesz egy érvényes és eredményes referendumnak, választ azonban azóta sem kaptunk. Rákérdeztünk, hogy egy külön törvényjavaslattal készülne a kormány, egy már meglévőt – akár az alaptörvényt – módosítaná, esetleg egy határozati javaslatot terjesztene az Országgyűlés elé, de egyik felvetésünkre sem reagáltak.
(K. M.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »