Régészeti kincsek Pannonhalmán és Szombathelyen: Pénteken nyílik a „Szent Márton és Pannónia” tárlat

Régészeti kincsek Pannonhalmán és Szombathelyen: Pénteken nyílik a „Szent Márton és Pannónia” tárlat

Sajtótájékoztatón mutatták be a pénteken, június 3-án a Szent Márton-év keretében két helyszínen, Pannonhalmán és Szombathelyen nyíló újszerű kiállítás előkészületeit és hátterét Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaházában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Láttatni és utat mutatni kíván” a kiállítás Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szavai szerint, melyek a kiállítást bemutató filmben hangzanak el. A sajtótájékoztatón a főapát elmondta, a pannonhalmi bencéseknek a világ legtermészetesebb dolga, hogy szeretik Szent Mártont. A jubileumi év alkalmat teremt annak újragondolására, hogyan kell a 21. században kereszténynek lenni; valamint reflektorfénybe állítja Szent Márton életeseményeit, megmutatja, mi az, amit Mártontól tanulhatunk. A pannonhalmi főapát kifejezte, mennyire hálás a szombathelyieknek a közös munkáért, az együttműködésért.

Szombathely szintén jelen lévő polgármestere, Puskás Tivadar is dicsérte a két város közti összefogást, mely a több éve tervezett jubileumi ünnepségsorozattal kapcsolatban számos ponton megnyilvánult. Puskás Tivadar párhuzamba állította a köpenymegosztás jelenetét a kiállításmegosztással, hiszen a pénteken nyíló, régészeti kincseket bemutató kiállítás anyaga tematikusan és időrendben megoszlik a két helyszín, Szombathely és Pannonhalma között.

Takács Imre művészettörténész felhívta a figyelmet a kiállítás szakmai  alcímére: Kereszténység a római világ határán. Kiemelte Tóth Endre és Vida Tivadar régészek szerepét, az ő javaslatukra húzták meg a kiállítás korszakhatárát, így adva lehetőséget arra, hogy egy, a nagyközönség számára eddig ismeretlen területet mutassanak be: a római uralom utolsó száz évét Pannónia területén, melynek leletanyaga bőséges a hazai múzeumok raktáraiban.

Csapláros Andrea, az Iseum Savariense főigazgatója elmondta, az Iseum az egyetlen olyan állandó kiállítás Közép-Európában, mely vallástörténeti anyagot mutat be, hisz Ízisz istennő kultusza áll a középpontjában. Ezzel egyidőben a római vallási életet is megmutatják, melynek egyik aspektusa éppen az, hogyan váltak a savariai lakosok keresztényekké. Ezzel a folyamattal párhuzamosan pusztulásnak indult az Ízisz-szentély Savariában; az összedőlt kiszolgálóépületet és a különleges szépségű freskókat most állították helyre.

Takács Imre azokról az időkről beszélt a sajtótájékoztató közönségének, amikor a római adminisztráció kivonulása után, a népvándorlás korában hunok, gepidák és más népcsoportok hömpölyögtek át a területen – ahol a római birodalom által hátrahagyott védtelen, romanizált, keresztény közösségeket találták. A barbárok éles fegyverekkel érkeztek – ennek ellenére idővel ők vették át a romanizált, keresztény lakosságmaradványtól a kereszténységet. Átvették a kultúrát – mert integrálni csak a kultúra képes.

Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a főapátság kulturális igazgatója Szent Márton személyének néhány vonását mutatta be, kiemelve „katonakeménységű” jellemét; azt, hogy a döntése melletti kitartásban tűnt ki elsősorban. Megosztó személyiségnek tartották, ennek köszönhető, hogy halála után éppen a némiképp züllött életet élő ellenfelét választották püspöknek. Márton idejében Galliában keresztények indítottak üldözést keresztények ellen – ami Márton számára olyannyira elfogadhatatlan volt, hogy szakított a többi püspökkel.

Dejcsics Konrád elmondta, a kiállítás anyagából különösen megérintette a kicsi keresztek látványa, melyeket a korban a nyakukban hordtak a pannóniai keresztények, jelezvén hovatartozásukat – ezek a tárgyak, ez a szokás Márton születése idejéről beszél nekünk.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »