Régészeti feltárásokat végeznek a kolozsvári Szent Mihály-templomban

Régészeti feltárásokat végeznek a kolozsvári Szent Mihály-templomban

A hétszáz éves kolozsvári templom restaurálását régészeti és geológiai kutatások előzik meg, amelyekről a „Vasárnap” című folyóiratnak számoltak be Kovács Sándor főesperes-plébános, valamint a kutatást végző régészek és művészettörténészek.

Kovács Sándor főesperes plébános a Vasárnap kérdésére elmondta, hogy nagyon fontosnak tartotta a hétszáz éves kolozsvári Szent Mihály-templom felújításának elkezdését. A munkálatokra elsősorban azért volt szükség, mert  az 1950-es évekbeli helyreállítás nem a legmegfelelőbben sikerült. A jelenlegi régészeti és geológiai ásatások a restaurálási pályázathoz szükségesek. A feltárás fő célja a templom állagának felmérése, az alapozás vizsgálata, a járószintek meghatározása. A munkálatok vezetője Csók Zsolt régész, az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársa, valamint  Lupescu Radu régész, művészettörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) régészeti és művészettörténeti szakának nyolc hallgatója segíti a szakemberek munkáját.

Lupescu Radu egyetemi tanár szerint fontos a gótikus templom statikai állapotának felmérése, különösen azokon a helyeken, ahol az idők folyamán bővítették, továbbépítették az épületet. A feltárások hozzá fognak járulni a templom építéstörténetének jobb megismeréséhez is. A szakember kiemelte, hogy a Házsongárdi temető megnyitásáig a templom körül temetkeztek. Ezek a sírok korábban már előkerültek. Most először áshatnak a templomban. Itt feltűnően sűrű temetkezésre bukkantak, a legkésőbbi sírokat a 18. századra lehet keltezni. A nyugati kapu mellett húsz sírt tártak fel, a régész szerint akár járvány is végezhetett az ott eltemetett emberekkel, és nincs kizárva az sem, hogy közeli rokonok voltak.

 

Kócza Richárd Róbert egyetemi hallgató, az ásatások résztvevője kiemelte, hogy a talált csontvázak mind fiatalkorúaké. A húsz talált sírban mindössze egy huszonöt év fölötti személy feküdt. A sírokban egy csecsemő maradványait is megtalálták, illetve egy olyan lány csontvázára is bukkantak, aki koponyáján pártát, textil fejszalagot viselt. A csontvázak a talajviszonyok miatt nagyon lebomlottak és roppant törékenyek. A csontvázak közt talált fadarabok azt erősítik meg, hogy mindenki saját koporsóban volt elhelyezve, nem tömegsírról van szó. További érdekesség, hogy minden tetem keletelve van: a koponyájuk nyugati oldalon, a lábcsontok keleti oldalon – mindannyian az oltár felé néznek. A fiatal régész kiemelte, hogy a csontvázakat antropológiai elemzésnek vetik alá, majd újratemetik őket eredeti sírjaikba.

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »