Radikálisoké lett a palesztinoktól elvett föld

Radikálisoké lett a palesztinoktól elvett föld

Az Amana nevű radikális zsidó szervezethez játszhatott át palesztinoktól kisajátított földeket az izraeli állam – állítja a Haaretz nevű helyi lap.

A cikk szerint az Abu Ta’ah családot senki nem tájékoztatta arról, hogy az állam kisajátította a földjüket, arról pedig végképp nem esett szó, hogy annak az Amanának játssza át, amelyik illegális telepeket és  előőrsöket hoz létre keresztül-kasul Ciszjordániában. A szervezet egyébként a Gush Emunim nevű radikális csoportosulás egyik kiágazásaként jött létre, vezetője pedig egy elítélt terrorista, Ze’ev Hever.

A Haaretz szerint izraeli hivatalnokok azzal vádolhatók, hogy törvénytelenül rajzolták át a térképet, valamint fontos információkat rejtettek el a földbirtokos palesztin család elől.

Kisajátítás titokban

Az Amana még 2005-ben adott 913 ezer (mintegy 230 ezer dollárnak megfelelő) sékelt az izraeli kormánynak azért, hogy épületeket húzhasson fel kelet-jeruzsálemi területeken, melyeket az állam még 1968-ban sajátított ki. Négy évvel később ezekhez a földekhez „csaphatták hozzá” titokban a Ta’ah család mintegy 3000 négyzetméteres területét. A sértett palesztinok tiltakozó beadványát a jeruzsálemi bíróság elutasította, a földeken pedig már gőzerővel zajlanak az Amana új központjának építési munkálatai.

A Haaretz szerint idén már maga az izraeli állami korrupcióellenes szervezet is arra jutott, hogy az Amana egyik alszervezetének 15 pénzügyi tranzakciójából 14 csalás gyanúját veti fel. Az Al-Watan állítólag hivatalos dokumentumokat hamisított, és magukat palesztinoknak kiadó csalókhoz juttatott el pénzt annak érdekében, hogy a területek illegális megszerzését törvényes vásárlásként tüntethessék fel.

Illegális települések

Az izraeli kormány egyébként bármilyen magántulajdonú ingatlant kisajátíthat állami célokra, gyakran bármiféle kompenzáció nélkül, erre egy 1943-as – tehát a brit gyarmati adminisztráció alatt született – törvény ad számukra lehetőséget. Csakhogy ezt a jogot általában arra használják, hogy a palesztinoktól elvett földeken izraeliek számára építsenek otthonokat.

Legutóbb januárban volt nagyobb csörte az izraeliek telepítési tervei miatt, amikor a közel-keleti állam elismerte: mintegy 150 hektárnyi termőföldet államosítana Ciszjordániában, közel a Jordán-folyóhoz. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a nemzetközi joggal, valamint a „kétállami megoldással” (ami hosszú távon egy zsidó és egy arab állam kialakításáról szól) ellentétesnek nevezte a terveket.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »