Rabszolgák építik a légkondicionált csodastadionokat

Rabszolgák építik a légkondicionált csodastadionokat

Kényszermunkával történő visszaélésekről számoltak be azok az építőmunkások, akik a 2022-ben Katarban megrendezett labdarúgó-világbajnokság egyik futballstadionját építették. Az Amnesty International jelentése szerint az érintett építőmunkások többek között Indiából, Nepálból és Bangladesből származnak.

Ez az első alkalom, hogy a Katarban tomboló megalázó munkakörülményekről hivatalosan is tájékoztatást adnak. Az Amnesty International úgy fogalmaz: “bizonyítékokat találtak a módszeres visszaélésekre”. A nyolcvan oldalas beszámoló, amely – “A szép játék csúnya oldala” címet viseli – összesen 234 bevándorló férfival készített interjút tartalmaz.

Srí Lankáról is érkeztek munkások Fotó: AFP

A megkérdezett építőmunkások túlzsúfolt és koszos szállásról, valamint bérvitákról és kényszermunkáról számoltak be. Arra is volt példa – írja a jelentés-, hogy fizetésüket hónapokig nem kapták meg és útleveleiket elvették. Számos esetben nem újították meg vagy egyszerűen nem szerezték be a munkavállalási engedélyeket, ezzel teljesen kiszolgáltatva őket a hatóságoknak.

Audrey Gaughran, a jogvédő szervezet globális kérdésekkel és kutatásokkal foglalkozó részleg igazgatója a CNN-nek adott interjújában azt mondta, ha a helyzet nem változik Katarban, akkor minden férfi, nő és gyermek, aki ellátogat a világbajnokságra, nagy eséllyel találkozik egy kihasznált, meggyötört munkavállalóval.

A Halifa Stadiont építő munkások bírálataira még tavaly októberben Katar törvénybe foglalta a munkáltatói rendszer módosítását, ezek a változások azóta még nem léptek életbe. Katar kormánya az Amnesty International jelentésére egyszerűen úgy reagált: “ezek a problémák nem jellemzőek az egész munkaerőpiacra”.

Épül a stadion, de milyen áron? Fotó: AFP

Tavaly, amikor a FIFA több vezetőjét is őrizetbe vették, előkerült a katari vb odaítélésének ügye is a korrupciós vádak közt – igaz, Sepp Blatter és több társa végül a tévés közvetítési jogok értékesítésébe bukott bele. A hatóságok szerint a FIFA kenőpénzt fogadott el a világbajnokságok megrendezési jogaiért. „Meg voltunk döbbenve, hogy ez mennyi időn át folytatott zavartalanul, az ügy lényegében a FIFA minden tevékenységét érintette” – nyilatkozta egy nyomozó.

Sepp Blatter távozik kihallgatásáról Fotó: AFP

A svájci ügyészség még tavaly májusban jelentette be, hogy a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokságokhoz kapcsán is folyik a vizsgálat – ebben komoly előrelépés azóta sem történt. 2010 óta, amikor döntöttek a két vb helyszínéről, sokszor lehetett hallani, hogy emögött nagy korrupció állt, de nyomozás csak tavaly indult. A FIFA-nál házon belül már lefolytattak egy vizsgálatot, de ennek az eredményét végül nem engedték nyilvánosságra hozni, azzal a furcsa indoklással, hogy sértené a személyiségi jogokat, ha kiderülne, hogy kik voltak korruptak.

2015-ben a FIFA vizsgálóbizottságának elnöke azt közölte: ha bizonyítékot találnak arra, hogy a szavazatvásárlásnak köszönheti Katar vagy Oroszország a vb-rendezést, akkor elvehetik tőlük a rendezési jogot. Egyelőre azonban nem lépett a FIFA ebben az ügyben ennél tovább. A világbajnokság egyébként 200 milliárd dollárba kerül az arab országnak, ebből fedezik a légkondicionált stadionokat és az infrastruktúrát is.

45 fok helyett karácsonyi VB-döntő

Nem csak a korrupció ellen nyomozó svájci ügyészség és az emberi jogi szervezetek látnak jókora problémákat a katari vb-vel kapcsolatban: a sportolók és a szurkolók számára is jókora problémákat okozhat a világbajnokság. Mintha csak a vb odaítélése után szembesültek volna a ténnyel, hogy Katarban nyáron elviselhetetlenül meleg szokott lenni; jóval a helyszínről szóló döntés után kezdtek el megoldást keresni, hogy ne a nyári 40-45 fokban kelljen játszani.

A téli rendezés ötlete sokak érdekeit sértette: szinte az összes nagy bajnokság időpontjait teljesen át kell szervezni. Végül a FIFA úgy döntött, hogy november 21-én rendezik a nyitómeccset, és még karácsony előtt meg is tartják a döntőt. A vb alig négy hetes lesz – utoljára ennyire rövid világbajnokságot 1978-ban tartottak, de akkor még csak feleekkora, 16 csapatos volt a mezőny. Ráadásul a kluboknak november 14-én kell majd elengedniük a játékosaikat, vagyis alig egy hetük lesz a válogatottaknak közösen készülni.

Az európai klubok és profi ligák május végi időpontot javasoltak, így kisebb átszervezések kellettek volna csak a bajnokságokban, de ezt az ötletet elvetette a FIFA (egyébként sem segített volna ez túl sokat, a májusi átlaghőmérséklet is 39 fokos Katarban). Szóba jött lehetőségként a februári rendezés is, amikor 23 fok az átlag, de végül ebből sem lett semmi: 2022-ben a téli olimpiával csúszott volna össze a vb, 2023-ra áttolni pedig már nem akarták.

Szerző: Tér Diána – Sztojcsev Iván


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »