Rábólintottak az adatelhallgatásra

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szerződésben foglalt adatkiadásának szigorítását foglalta a jövő évi költségvetést megalapozó törvények mellékletébe egy módosító javaslattal az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön. A változtatást az ellenzék élesen bírálta, ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke támogatta.

A módosítás értelmében a nukleáris üzemanyag szállításával, illetve nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos üzleti, pénzügyi vagy műszaki adatokat harminc évre lehetne titkosítani, ahogy a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi szerződések mennyiségi vagy áradatait, a lekötött kapacitások mennyiségét is.

Villamos- és hőenergia-értékesítési adatok, földgáz-kereskedelmi ügyletek, az azokkal kapcsolatos belső szabályozó dokumentumok, döntéstámogató adatok vagy földgáztárolással kapcsolatos ár- és kapacitáslekötési adatok kiadása tizenöt évre tartható vissza, az átviteli rendszer-irányítási tevékenység adatai tíz évre.

Erős kritikák

Az MSZP-s Tóth Bertalan rámutatott: a tárgykörben több adatkikérési pere is folyamatban van, melyeket első fokon meg is nyert. Kijelentette, hogy ez adatkorlátozások mellett a Met „gáz-offshore-botránya” sem került volna napvilágra. Szerinte visszamenőleges hatályú és túlzott a korlátozás.

Az LMP-s Schiffer András további pontosításokat tartott szükségesnek, egyebek közt annak meghatározását: melyek azok a központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetbiztonsági érdekek, amelyekre hivatkozva korlátozzák az adatkiadást.

Az ülésen szót kapott Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is, aki szintén „lehetetlenül szélesnek” értékelte a korlátozható adatok körét. Szerinte ez sem a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, sem az alaptörvénnyel nem egyeztethető össze.

Válaszolt a NAIH-elnök

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke viszont úgy látja: köztulajdonban álló vállalatok esetében a nyilvánosság és az üzleti érdek védelme összhangba hozható. Azt maga is vitathatatlannak ítéli, hogy az üzleti érdek védelme csak konkuráló vállalatok esetében merülhet fel, egyéb esetben a nyilvánosság korlátozásának más módja is alkalmazható, például a minősítés – mondta.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára arra mutatott rá, hogy a javaslat és a módosítása is az energetikai cégekre vonatkozóan alkalmaz szigorúbb nyilvánossági előírásokat.

A végleges költségvetést megalapozó törvény emellett várhatóan nem tartalmazza majd a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos változtatásokat, az indoklás szerint azért, mert a felvetődött észrevételek alapján további egyeztetést igényelnek.

Egy másik pontosítás értelmében jövőre is kaphatnak költségvetési támogatást azok az óvodák, amelyek kevesebb mint nyolc, de legalább hat órát nyitva tartanak egy nap. Fodor Gábor független képviselő elmondta, a támogatás megvonásának korábbi tervét a Waldorf-intézmények elleni támadásnak értékelte, Banai Péter Benő azonban kijelentette, szerintük a családok érdeke az, hogy legalább nyolc órán át elhelyezhessék gyermekeiket az intézményekben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »