Rabbiházat adtak át Mádon – a kormány szerint ez is "közelebb hoz minket egymáshoz"

Rabbiházat adtak át Mádon – a kormány szerint ez is "közelebb hoz minket egymáshoz"

Átadták a megújult Mádi Rabbiházat csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagyközségben. Az épület a Csodarabbik útja elnevezésű észak-magyarországi zsidó zarándokút kezdő és befejező állomása.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a helyi zsinagógában megtartott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy mindenkit köszönet illet, aki segítette a rabbiház megújulását, a legnagyobb hálával azonban azoknak tartozik a zsidó közösség, akik megőrizték szellemi örökségét, és akik ma sem hagyják “kialudni a Tóra lángját”.

A vezető rabbi felidézte, egyes feljegyzések szerint már 1609-ben járt borkereskedéssel foglalkozó "zsidó ember" Mádon, 1726-ból hivatalos adat is van arról, hogy Mádnak volt zsidó lakosa, 1836-ban pedig már nyolc zsidó család élt a településen. Kitért arra, hogy Tokaj-hegyalja a magyarországi zsidó spiritualizmus, a "magyar" haszidizmus bölcsője.

Ismertetése szerint a most felújított rabbiház létrehozása Amram Blum rabbi (1864-1881) kinevezésének feltétele volt. A rabbi munkaszerződésében ugyanis rögzítették, biztosítania kell, hogy mindig legalább tíz zsidó fiatal tanulmányozza a Tórát. A közösség pedig ezért cserébe eltartotta a rabbinövendékeket, “bóhereket”.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány együttműködésre és folyamatos párbeszédre törekszik a zsidó szervezetekkel, valamint támogatja vallási és társadalmi munkájukat. Az elmúlt években a kabinet kiemelt figyelmet fordított a zsidó kultúra és örökség megőrzésére, ennek jegyében kezdődött el az átfogó zsinagógarekonstrukciós program, valamint a magyarországi zsidó temetők és sírkertek felújítása, amelyek a kormány kiemelt fejlesztései is egyben – mondta.

Szavai szerint az eddigi kezdeményezések és a megvalósult fejlesztések célja, hogy állami segítséggel igazi közösségi terek jöjjenek létre. Az ilyen helyszínek, mint a rabbiház és zarándokút alkalmas arra, hogy “közelebb hozzanak minket egymáshoz” – tette hozzá. Csepreghy Nándor köszöntőjében kiemelte, a rabbiház egyszerre múzeum és közösségi tér, amely a több évszázados helyi kultúra és emlékek bemutatása mellett szállást és találkozóhelyet is kínál az ide látogatóknak és a vendégeknek.

Az ünnepség végén elhelyezték a rabbiház ajtófélfáján a mezüzét, az isteni gondviselést jelképező imatekercset. Az eseményen részt vett mások mellett Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete.

A Mádi Rabbiház a 150 kilométeres, Tokaj-hegyalja zsidó kulturális örökségi helyszíneit összekötő zarándokút fejlesztésének keretében újult meg. Az összesen 525 milliós projekthez az EMIH 460 millió forint európai uniós támogatást kapott.

A beruházás részeként a háromszintes, nyolcszáz négyzetméteres épületben helyet kapott egy interaktív kiállítás, amely az egykor a környéken élő zsidó családok életét, a zsidó folklór elemeit mutatja be. A látogatók betekintést nyerhetnek a hagyományos zsidó közösség mindennapjaiba, megismerhetik a "csodarabbik" tanításait, képet kaphatnak a hagyományos zsidó oktatásról, hitéletről és az imák jelentőségéről.

A rabbiházban a kiállítótér mellett kialakítottak egy 32 ember befogadására alkalmas zarándokszállást is, amely vallási hovatartozástól függetlenül fogadja a jövőben a zarándokokat, turistákat, továbbá gyerektáborok, ifjúsági és közösségi rendezvények helyszíneként is szolgál majd.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »