Puskaporos hordóvá változott a Dél-kínai-tenger

Puskaporos hordóvá változott a Dél-kínai-tenger

A Hágai Döntőbíróság kedden határoz a Dél-kínai-tenger vitás fennhatósági kérdéseiben, ahol a Fülöp-szigetek és Kína feszül egymásnak. A tét óriási: a Dél-kínai-tenger térsége rendkívül gazdag halban, óriási kőolajkészletek találhatók alatta, és a rajta elterülő szigetecskék és korallzátonyok katonai-stratégiai fontossággal bírnak.

 

Hága döntése lényegében arról szól, hogy engedik-e tovább terjeszkedni Kínát a térségben. Peking szándékosan bojkottálta a Hágai Döntőbíróság meghallgatásait, mondván, hogy Hága nem illetékes ebben az ügyben.

 

A kialakult állapot tovább növelte a feszültséget a Dél-kínai-tengeren, ahol a világ külkereskedelmének több mint 27 százaléka, kőolajszállítmányainak pedig több mint egy harmada halad keresztül. Aki tehát ellenőrzi a területet, globális befolyásra tehet szert.

 

A Dél-kínai-tenger. Vörössel a Kína által követelt területek. Forrás: CNN.com

 

Kína-USA feszültség

 

Az Egyesült Államok és Kína is rendszeresen hajtott végre hadgyakorlatokat ezen a területen, amiért többször is provokációval vádolták egymást. A hadgyakorlatokon kívül folyik a térség militarizálása is: ha Kína elfoglal egy szigetet, arra azonnal katonai bázist telepít. Hasonlóképp az USA is nagy erőket vonultat fel, amelyek ellen Kína rendkívül hangosan tiltakozik. Heti jelleggel „kerülnek egymáshoz provokatív közelségbe” az amerikai és kínai hadihajók, repülőgépek.

 

Miközben az USA a kínai agresszivitás növekedéséről beszél, Peking az állami tulajdonban lévő Global Times hasábjain üzente, hogy Kína lépései a provokációktól függenek. „Eddig egyik fél sem akart katonai konfliktust, de mindenki növeli katonai előkészületeit”.

 

Az amerikai diplomaták és hírszerzők szerint, ha Kína tovább fokozza katonai tevékenységét a térségben, az Egyesült Államoknak és a többi dél-kínai-tengeri országnak (Fülöp-szigetek, Vietnam, Tajvan, Malajzia) nem lesz más választása, mint válaszolni a nemzetközi hajózási szabadság kiterjesztésével és a légi küldetések fokozásával. Az USA érdeke egyébként egy olyan állapot, ahol egyetlen érintett fél sem szerez túlzott ellenőrzést a terület felett.

 

Egy a számos kínai mesterséges sziget közül, ahol hadi- és kereskedő hajók is állomásoznak. Forrás: Breitbart.com

 

A döntés precedens értékű lenne, de betartatni nem lehet

 

Még ha Peking nem is veszi figyelembe a Hágai Döntőbíróság határozatát, annak jelentősége megmarad, mivel ez lesz az első alkalom, hogy a nemzetközi jog szintjére kerül a világ egyik legígéretesebb olaj- és földgázmezőjét érintő vita, amiben öt ország is érintett.

 

Az erőviszonyok folyamatosan változnak: a 3,5 millió négyzetkilométeres területen kína számos szigetet elfoglal, vagy éppen mesterséges szigeteket hoz létre, ahonnan hadihajókat indít a célból, hogy távol tartsák a Fülöp-szigetekről (és más térségbeli országból) érkező halászhajókat.

 

A bíróság nem arról fog dönteni, hogy a vitás területeket ki kapja meg, hanem hogy a vitás területeken milyen jogi keret szerint aknázhatják ki a természeti erőforrásokat. Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye most hatályos előírásai szerint az adott ország a parttól 12 tengeri mérföld (valamivel több mint 22 kilométer) sugarú körben  rendelkezhet a terület felett, azon túl nemzetközi vizek találhatók.

 

Amerikai támaszpontok a térségben. Forrás: Financetwitter.com

 

A cél a halászati és kitermelési jogok megszerzése

 

Malajzia szerint a mesterséges szigetek és a zátonyok nem minősülnek szárazföldnek, ahonnan a 12 mérföldet számítani lehetne.

 

A bíróságnak ugyan nincs kellő hatásköre, hogy döntését be is tartassa, de ha a Fülöp-szigetek javára születne határozat, ha cselekvésre ösztönözné Tajvant, Vietnamot, Malajziát és Bruneit, akiknek szintén vannak egymást átfedő területi igényeik. Természetesen ez a kínai érdekek megkérdőjelezését jelentené.

 

Japán, aki hasonló vitás ügyekbe keveredett Kínával a Kelet-kínai-tengeren jelezte, hogy katonai felderítői állandó jelleggel figyelik a kínai hadsereg mozgását.

 

„Felszólítjuk az összes érintett felet, hogy reagáljanak olyan módon [a bírósági döntésre], hogy ne növeljék a feszültséget”, jelentette ki Gen Nakatani japán védelmi miniszter.

 

Amerikai hadgyakorlat. A kínai erődemostráció pontosan ugyanígy néz ki. Forrás. Sputniknews.com

 

Reuters.com, Körkép.sk

Nyitókép:  SCMP.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »