Pünkösd a magyarság összetartozásáról is szól

Pünkösd a magyarság összetartozásáról is szól

Határon túli honfitársainknak több mint egyházi esemény az ünnep.

Pünkösd sokaknak a búcsújárásról szól, ám az ünnep központjában hagyományosan nem ez, hanem az egyház születésnapja állt a nyilatkozó papok, lelkipásztorok szerint. Egyikük kiemelte a csíksomlyói zarándoklat jelentőségét, amit – bár eredendően katolikus esemény – egyre több protestáns is meglátogat, „mert magyar emberként magyarul imádkozni Erdélyben olyan meghatározó élmény, amely felülírhatja a felekezeti különbségeket”. 

– Az első pünkösd után, akárha éltető eső lett volna, elvetett magként szárba szökkent az egyház, többek között erre emlékezünk minden évben – mondta a Fejér megyei Mária-kegyhely, Bodajk római katolikus plébánosa. Mórocz Tamás felidézte: Krisztus megígérte tanítványainak, hogy elküldi hozzájuk a Szentlelket, a Vigasztalót, aki megtanít mindenre, s ötven nappal húsvét után ezt meg is tette, így a pünkösd az egyház születésnapja lett. – Sokan az ünnepet összekapcsolják a búcsújárással, noha régen a búcsúkat különböző, jellemzően a Mária-ünnepekhez kapcsolódó időpontokban tartották. Bodajk egyébként a hagyomány szerint már az Árpád-korban is zarándokhely volt, s szentjeink közül megfordult itt István és László király, Imre herceg és Gellért püspök is – idézte fel a plébános. Mint mondta, manapság búcsút már nem tartanak ekkor, a pünkösdre az ünnepi liturgiában emlékeznek, amit idén külön felemelővé tesz, hogy négy gyermeket is keresztvíz alá tartanak majd az ünnepi szentmisén.

A helyi katolikus közösségből ötvenen szűkebb pátriájukat Csíksomlyón képviselik, ahol egyre több a protestáns résztvevő is. Mórocz Tamás szerint ennek oka van: – A csíksomlyói búcsú a magyarsága miatt kiemelkedő. Magyar emberként magyarul imádkozni Erdélyben olyan meghatározó élmény, amely felülírhatja a felekezeti különbségeket.

Hasonlóan éli meg az ünnepet a tengerentúli magyarság is – derült ki Németh Maurus atya a Magyar Időknek küldött válaszleveléből, amelyben a San Franciscó-i Magyar Katolikus Misszió vezetője kiemelte, hogy a pünkösdi mise után minden évben nagy fogadást, „népszokásos” emlékezést tartanak. – Számunkra az ünnep legfontosabb üzenete: „Isten mindent, mindenkor megújító és éltető Szentlelke él köztünk és biztosítja kis magyar közösségünk fennmaradását itt, a szétszórtságban is” – jegyezte meg a Benedek-rendi szerzetes pap.

Az ünnep eredetét Fodor Ferenc református lelkipásztor idézte fel kérdésünkre. – A pünkösd messze múltba visszanyúló történetiségét tekintve közös ünnepünk az Ószövetség népével. Eredendően aratásünnep volt, ekkor mutatták be az Úrnak az első kévéket – fogalmazott a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanára.Azzal folytatta: az újszövetségi történet szerint is ezen az aratásünnepen gyülekeztek össze az emberek, amikor a Szentlélek átjárta Péter apostolt, s igehirdetésére háromezer ember megtért.

– Református gondolkodásunkban sajátos szokás nem kötődik az ünnephez. Pünkösdkor is, és minden ünnepen a szó, azaz Isten igéjének ereje a legfontosabb. De két lényeges dolgot megemlítünk az ünneppel kapcsolatban. Mindenekelőtt azt, hogy gondolkodásunk középpontjában pünkösdkor (is) Krisztus van. Péter apostol igehirdetése Jézusra mutató prédikáció volt, ezért pünkösdkor mi sem teszünk mást, mint hagyjuk, hogy ő legyen életünk középpontja – magyarázta a lelkipásztor. Mind mondta, „az minden célunk, hogy döntéseinket, tetteinket és szavainkat krisztusi mércéhez szabjuk”. Fodor Ferenc szerint nagyon fontos kiemelni azt is, hogy az első pünkösdön Péter hallgatósága minden nyelvi nehézség ellenére érteni kezdte Istent. A Szentlélek a más kultúrákból érkezettek számára is érthetővé tette a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételt. – A mai ember is „messziről” érkezik Istenhez. Ám Isten ma is képes áthidalni a közötte és XXI. századi világunk közötti űrt. A pünkösdi Lélek által válnak a Biblia igéi mai életkérdésekre választ adó isteni szavakká. A Szentlélek Isten és ember megértésének Lelke. Ha ez a Lélek munkálkodik bennünk, egymást is értjük – szögezte le.

A görög katolikusok, bár több évszázada csatlakoztak a nyugati egyházhoz, megőrizték bizánci hagyományaikat. Pünkösd ünnepét így például az évezredes szokásnak megfelelően a szombati vecsernye vezeti be. A vasárnapi liturgia sajátossága a zárását adó térdhajtási ima, ami valójában három hosszú imádságot jelent, a pünkösdhétfői nap jellegzetessége pedig, hogy általában ekkor tartják az elsőáldozást – tudtuk meg Kapin Istvántól, a máriapócsi kegytemplom igazgatójától. A görögkatolikus pap elmondta: pünkösd vasárnapját a Szentlélek eljövetele, a hétfőt a Szentháromság napjának nevezik.

– A pünkösddel együtt a Szentháromság mindig kiemelt figyelmet kapott a keleti egyházakban, amit a gyakori keresztvetések is kifejeznek. S talán nem túlzás azt mondanom, hogy az egyik legszebb képi ábrázolását a XIV. és XV. század fordulóján élt orosz ortodox ikonfestő, Andrej Rubljov adta a világnak – jegyezte meg Kapin István. Hangsúlyozta: pünkösdben észre kell vennünk az utat, amely a nyelvek és népek ószövetségi szétszóratásától a Krisztusban megvalósuló újraegyesülésükig vezet. A papság feladata, hogy tanúságot tegyen erről az útról.

Erre kaptak megbízást már az apostolok is, akikre 2000 éve leszállt a Szentlélek, s aztán megkezdték missziós munkájukat. – A templomot ezen a hétvégén a népszokás szerint zöldbe öltöztetjük az erdőből hozott fák és bokrok ágaival, az ünnep színe azonban liturgikus értelemben a vörös, az Apostolok cselekedeteiben említett lángnyelvek nyomán – magyarázta Kapin István atya, hozzátéve: nagyon fontos, hogy lángoljunk, de ne perzseljünk, akárcsak az, hogy az életünkben a hit és a szeretet lángja vezéreljen bennünket.

Programválaszték

Az egyházi programok mellett számos „civil” esemény is színesíti a pünkösdi hosszú hétvégét. Például a Budavári Palota két teraszán tűzkereszt ünnepének hagyományőrző, búcsújáró szokásaival, kézműves és gasztronómiai vásárral és mesterségbemutatókkal várják a családokat. Az Őrségben egyebek mellett koncertekkel, képzőművészeti és fotókiállításokkal, filmbemutatóval és művészeti témájú előadásokkal készülnek a hosszú hétvégére. Már-már elfeledett hagyományokat, a Dél-Alföldhöz kapcsolódó szép népszokásokat elevenítenek fel az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban, ahol a VI. Magyar Világtalálkozó programjaihoz csatlakozva, Gyere haza, várunk! mottóval, idén harmadik alkalommal Európai Ifjúsági Találkozót szerveznek. Ennek részeként pünkösdhétfőn tartják a Magyarsághíd konferenciát. A tanácskozás célja: szellemi híd építése a Kárpát-medence magyarsága, s a világba szétszéledt honfitársaink, valamint Magyarország barátai között, kiemelten foglalkozva az ifjúság helyzetével. A színes programok mellett várjátékokat, lovagi tornákat tartanak többek közt Hollókőn és a diósgyőri várban. (MTI)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »