Politikusok a bécsi csúcsról

Politikusok a bécsi csúcsról

Az Európai Bizottság nem hagyja magára a nyugat-balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országokat.

Hollande: nem lesznek mini Calais-k Franciaországban

Nem lesznek a calais-ihoz hasonló táborhelyek Franciaországban – jelezte szombaton Francois Hollande.

A francia köztársasági elnök a jobboldali ellenzéknek válaszolt, amely élesen bírálja a szocialista kormányzat tervét az észak-franciaországi Calais-ban spontán kialakult migránstábor felszámolásáról és a táborlakók elosztásáról az ország üresen álló állami intézményeiben.

“Az a szándékunk, hogy teljesen felszámoljuk Calais-t, és az egész ország területén létrehozunk befogadó központokat, kis egységeket 40-50 ember részére, korlátozott, 3-4 hónapos időszakra, egyeztetve a helyi önkormányzati vezetőkkel és a (migránsokat segítő) egyesületek részvételével” – mondta az államfő a kelet-franciaországi Tours-ban egy befogadó központban tett látogatásán.

A tours-i befogadó központ az egyike annak a 164-nek, amelyekben eddig mintegy hatezer embert helyeztek át Calais-ból. A kikötővárosba hétfőn látogat el Francois Hollande. 

“Megoldjuk, hogy emberségesen, méltón lássuk el azokat, akik beadják a menedékkérelmüket, a többieket kitoloncoljuk. Ez a szabály, ők is jól tudják” – hangsúlyozta az államfő.

A kormány két héttel ezelőtt ígértet tett arra, hogy a tél beállta előtt felszámolja a dzsungelnek is nevezett tábort, ahol 6 és 10 ezer közé tehető a táborlakók száma. A határváros már évek óta a menekültválság egyik gócpontjának számít. A rendkívül rossz egészségügyi körülményeiről ismert, hevenyészett táborban élők többsége abban reménykedik, hogy a Franciaországot Nagy-Britanniától elválasztó La Manche csatornán, vagy az alatta húzódó alagúton keresztül eljuthat az Egyesült Királyságba.

A menekültek ezért újra és újra farönkökből és más anyagokból készült akadályokkal lassításra kényszerítik a kikötőbe vezető úton haladó teherautókat, hogy aztán azokra felkapaszkodva a Nagy Britanniába tartó kompok fedélzetén elrejtőzhessenek.

A jövő évi elnökválasztást megelőző jobboldali jelöltállító választás jelenleg zajló kampányának egyik fő témája a migráció és a calais-i helyzet.

A Le Figaro című napilap tíz napja hozta nyilvánosságra azt a belügyminisztériumi dokumentumot, amely szerint a tárca a helyi önkormányzatok bevonása nélkül felmérte és összeírta azokat az üres vidéki létesítményeket, ahol elhelyezhetők lennének a calais-i sátortábor lakói.

A lap azt írta, hogy a kormány becslése szerint mintegy 12 ezer férőhelyre van szükség ahhoz, hogy az év végéig felszámolható legyen a calais-i tábor.

Párizst és Korzikát kivéve – ahol legmagasabb a külföldiek aránya – a kormány valamennyi régióban létre kíván hozni új befogadó központokat. A belügyi tárca korábban egyeztetést ígért, de miután ez elmaradt, az ellenzéki politikusok egy része, köztük Nicolas Sarkozy volt államfő azzal vádolta meg a kormányt, hogy “több száz mini-Calais-t” akar létrehozni az országban.

Ezt a feltételezést az államfő most visszautasította.

“Nem számolunk fel egy tábort anélkül, hogy ne biztosítanánk megoldásokat. Az felelőtlenség” – mondta Francois Hollande annak a Calais-hoz közeli, Sangatte-ban működött egykori menekülttábornak a 2002-es bezárására utalva, amelyet Nicolas Sarkozy még belügyminiszterként rendelt el.

Francois Hollande becslése szerint az elmúlt évhez hasonlóan Franciaország idén is mintegy 80 ezer menedékkérőre számíthat.

A BFM hírtelevízióban ismertetett felmérés szerint a franciák 76 százaléka egyetért a calais-i dzsungel felszámolásával, de 57 százaléka ellenzi a menedékkérők elosztását az országban.

Osztrák kancellár: megállapodást kell kötni Afganisztánnal

Belátható időn belül megállapodást kell kötni Afganisztánnal a menekültek visszafogadásáról – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár szombaton a leginkább érintett országok kormányfőinek részvételével Bécsben tartott menekültügyi csúcstalálkozót követően.

A kancellár szerint további afrikai országokkal, Malival és Nigerrel is egyeztetéseket kell folytatni egy lehetséges megállapodásról.

Kern egyúttal szorgalmazta az uniós külső határ hatékonyabb védelmét. Meglátása szerint a Frontex európai határőrizeti ügynökség jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással, amely elengedhetetlen az embercsempészet visszaszorítása érdekében.

A kancellár közölte, a csúcstalálkozón egyetértés volt arról, hogy Görögország segítséget kapjon a menedékkérelmi eljárások meggyorsítását illetően.

Úgy vélte, még mindig nagyon sok menekült érkezik a balkáni útvonalon, így ez ügyben cselekvésre van szükség.

Kern az Ausztriából Magyarországra visszaküldendő menekültek lehetséges visszafogadásáról azt mondta, hogy a kérdés politikailag vélhetően nem megoldható, így elsődlegesen inkább a határok védelmére kell koncentrálni.

A balkáni migrációs útvonalról tartott bécsi csúcstalálkozóra az osztrák kancellár meghívta a német, a görög, a szlovén, a horvát, a szerb, az albán, a bolgár, a macedón és a magyar miniszterelnököt, valamint a román belügyminisztert is. Az útvonal gyakorlatilag március óta zárva van. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a bécsi megbeszéléseket megelőzően kijelentette: mindent meg kell tenni, hogy ez örökre így is maradjon.

 Avramopulosz: Brüsszel nem hagyja magára az érintett országokat

Az Európai Bizottság nem hagyja magára a nyugat-balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országokat – jelentette ki szombaton Bécsben Dimitrisz Avramopulosz, migrációs ügyekért felelős uniós biztos.

Az osztrák fővárosban Christian Kern kancellár meghívására gyűltek össze a balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetői. Avramopulosz elmondta: elkülönítették a pénzt Bulgária számára, és Szerbiának, valamint Macedóniának is adnak anyagi támogatást.

A görög politikus úgy értékelte, hogy az elmúlt egy évben nagy utat sikerült megtenni, a nyugat-balkáni útvonalon érkező menedékkérők száma drámai módon csökkent, és szerinte ez első sorban a Törökországgal folytatott együttműködésnek köszönhető.

A bizottság számára továbbra is elsőbbséget élvez az EU és Törökország megállapodásának végrehajtása. Továbbra is ez az “A” terv – szögezte le Avramopulosz.

A politikus a bécsi csúcsot úgy értékelte, hogy az összes résztvevő elkötelezett a közös, összehangolt munka mellett.

“A migrációs kihívás nem ismer államhatárokat. Mind egy európai család tagjai vagyunk, ezért csak közös megoldás lehetséges” – húzta alá az uniós biztos, aki szerint kulcsfontosságú a külső határok védelme.

Dimitrisz Avramopulosz hangsúlyozta: “fáradhatatlanul” dolgoznak azon, hogy mielőbb működni kezdhessen a közös, európai határ- és parti őrség.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »