Pogátsa Zoltán: Emelni kell a hazai béreket

Pogátsa Zoltán: Emelni kell a hazai béreket

A magyar munkabérek nyugat-európai fizetésekhez való felzárkóztatását kezdeményezte a minap Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor kioktatólag elutasított. A témáról ezúttal Pogátsa Zoltán közgazdász fejti ki véleményét.

– Kell is és lehet is emelni a magyar béreket – válaszolta kérdésünkre Pogátsa Zoltán közgazdász, aki úgy látja, a kelet-európai és így a magyar munkavállalók kevesebbet kapnak az általuk megtermelt hozzáadott értékből, mint nyugati sorstársaik. A Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója úgy véli, hogy a magasabb értékű termelésnek kellene általánossá válnia, amely képes biztosítani a növekvő bérek fedezetét.

– Attól sem kell tartani, hogy a magyar kisvállalkozások tönkre-mennének, hiszen jó részük nyereséges, ki tudná gazdálkodni a béremelés összegét – tette hozzá. – Tehát bátran lehetne emelni a magyar minimálbért, amely maga után vonná a bérek általános növekedését is, hiszen gyarapodásával összetorlódna a bértábla, amelyet rövidebb-hosszabb idő alatt ismét szét kell húzni. Azoknak a cégeknek pedig, amelyek ilyen alacsony energiaárak, csökkenő adók és kedvező monetáris politika mellett is képtelenek kitermelni a megemelt bérek fedezetét, nincs helyük a piacon – különösen, ha az uniós piacra is szeretnének betörni. Ezek a vállalkozások tönkre fognak menni, az ott dolgozókat pedig át kell képezni, hogy más, életképes cégnél találhassák meg számításaikat. Képzett munkaerőre pedig létezik az igény, hiszen jelenleg is mintegy nyolcvanezer betöltetlen állás van az országban.

Probléma, hogy az elmúlt negyedszázad alatt semmikor és semmi nem kényszerítette arra a magyar kisvállalkozásokat, hogy növeljék a termelékenységet.

Avagy rátermettebb menedzsmentet alkalmazzanak, hiszen az igen alacsony bérek eredményeként így is kényelmesen megélhettek.

Kérdésünkre a közgazdász elmondta, Nyugat-Európában a minimálbér emelését használják a termelékenység növelésére, ezért is legalább nettó 93 ezer forintra, a jelenlegi létminimum szintjére kellene emelni a magyar minimálbért.

Pogátsa Zoltán arra is fölhívta a figyelmet, hogy volt már példa a magyar minimálbér nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas emelésére, amikor másfél évtizeddel ezelőtt az átlagbér harminc százalékáról annak ötven százalékára nőtt az összeg, s minden előzetes rémisztgetés ellenére az empirikus elemzések alapján alig mentek tönkre vállalkozások. Aláhúzta, az emelésnek megvan az alapja, hiszen mikor lehetne bért emelni, ha nem akkor, amikor évek óta három százalék körüli a gazdasági növekedés?

Korábban Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora lapunknak arról beszélt, hogy az olcsó bér előny lehet a fejlődés bizonyos fokán – jellemzően a harmadik világban –, hazánk azonban már nem ebben a ligában játszik. Az alacsony pedig bér konzerválja az egészségtelen gazdasági szerkezetet, az alacsony termelékenységet. A közgazdász szerint ma már az uniós pénzeket sem munkahelyteremtésre kellene fordítani, hanem a termelékenység emelésére.

Csath Magdolna közgazdász szerint a rendszerváltás óta a helytelen kormányzati stratégia miatt maradunk le egyre jobban a nyugati bérektől. Szerinte ma már nem alacsony hozzáadott terméket „gyártó” összeszerelő üzemeket kellene favorizálni, hanem innovációval, oktatással a nagy értéket termelő üzemeket, szolgáltató központokat idecsábítani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »