Pénzfeldobás után élén állt meg az érme

Pénzfeldobás után élén állt meg az érme

Persze a fűszálak nélkül nem sikerült volna. A Copa Américán hozták össze. Komoly kultúrtörténete van az éremfeldobásnak.

Focimeccsek előtt pénzfeldobással szokták eldönteni, melyik csapat választhat térfelet. A módszer persze nem tökéletes, egyrészt mert nem mindig van pénzérme a bíróknál, másrészt történhetnek furcsaságok.

Ilyen esett meg Kolumbia és Paraguay Copa Américán játszott csoportmeccsén (2-1-re nyert Kolumbia) szerdán: az érme elsőre az élén állt meg. Persze feldobták újra.

Közbeszerzést pénzfeldobással

Nemcsak focimeccseken, hanem vitatott helyzetek eldöntésénél is alkalmazzák a módszert. Így például választások során is: idén februárban az iowai előválasztáson hat helyen is érmével döntöttek Bernie Sanders és Hillary Clinton között – mindenütt a későbbi győztes Hillary nyert. Összesen tíz államban, valamint Amerikai Szamoán és a Virgin-szigeteken bízzák a jelölőgyűlési egyenlőségek esetén puszta szerencsére a dolgot a demokrácia hazájában.

Nemcsak az USA-ban imádják az érmés döntést, hanem például a Fülöp-szigeteken is, ahol egy polgármester-választáson dobtak fel pénzt 2013-ban. Az Egyesült Királyságban is alkalmazták már, Kanadában pedig közbeszerzést döntöttek már el pénzérmével – itt szedtük össze a legfurcsább példákat az iowai esetet követően.

Valószínűleg csalnak!

A pénzfeldobást alapvetően a valószínűségszámítás mintapéldájaként szokták emlegetni, de 2009-ben már kiderült egy kanadai kutatás során, hogy aki gyakorolja a dobást, könnyen befolyásolhatja az eredményt.

Egy 2015 eleji, Stanford Egyetemen végzett kutatás pedig arra mutatott rá, hogy sokkal inkább lehet csalni akkor, ha hagyjuk leesni a pénzérmét, mintha kézzel elkapjuk. Az sem mindegy, hogy pontosan az átmérőjénél pörgetjük-e meg a fémdarabot vagy attól eltérő ponton.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »