"Pedofil vagyok, de nem szörnyeteg" – a kultúrmarxista agitáció újabb lépése a pedofilok elfogadtatásáért

"Pedofil vagyok, de nem szörnyeteg" – a kultúrmarxista agitáció újabb lépése a pedofilok elfogadtatásáért

A kultúrmarxista agitáció és felforgatás nem egyetlen nagy rohammal, hanem lépésről lépésre halad előre. Ennek az az oka, hogy míg az előbbi módszer alkalmazása esetén a társadalom egészséges többsége felháborodva utasítaná vissza az undorító ötlethalmazt, addig az utóbbi módszert alkalmazva, a társadalmat mindig csak egy-egy gyomorforgató aprósághoz hozzászoktatva, a végső célt lassabban, de biztosabban tudják elérni.

A legújabb ilyen lépés annak a felvetése, hogy tulajdonképpen vannak jó pedofilok, akiket a társadalomnak nem szabadna elítélnie és kirekesztenie.

Nézzük meg ennek a részleteit!

A pedofil cikke

2015 szeptemberében a kultúrmarxista Salon egy cikket jelentetett meg Pedofil vagyok, de nem szörnyeteg címmel, amit Todd Nickerson, a VirPed (Virtuous Pedophiles – Erényes pedofilok) honlap tagja írt. Ezt később Nickerson egy videóval egészítette ki.

A cikk első felében arról írt, hogy kiskorában őt hogyan molesztálták; hogyan ébredt rá felnőtté válása során, hogy a gyerekekhez vonzódik; hogy a pedofil vonzalom vajon genetikai, tanult, vagy kombinált dolog-e.

A cikk második fele az, ami számunkra fontosabb, mert ott jött elő a relativizálás, a rossz molesztáló vs. jó pedofil ötletelés.

Kifejtette, hogy még mindig vannak olyan maradi emberek, akik szerint a pedofil gondolatokat el kellene fojtani, azaz soha nem kellene róluk a nyílt színen beszélni, de ezek az emberek kezdenek háttérbe szorulni, mert az elfojtást már próbálták, és nem működik. Arra kér mindenkit, hogy ismételje ezt a mantrát: az elfojtott, boldogtalan pedofil egy kockázatot hordozó pedofil.

Felvetette, hogy azokat a személyeket, akiknek van bátorságuk előrelépni, és ezt a vágyat felvállalni úgy, hogy ők a pedofil erejüket csak jóra akarják használni, dicsérni kellene, nem gyűlölni és félni tőlük.

Hozzátette, hogy azon a régóta meglévő hiten, hogy a pedofilok arra rendeltettek, hogy gyerekeket molesztáljanak, túl kell lépni, és hogy a hozzá hasonlók talán még jobban feldúltnak érzik magukat, mint az átlagemberek, amikor egy újabb pedofilt letartóztatnak, mert az megerősíti azt a fennálló hitet, hogy a pedofilok időzített bombák.

Végezetül azt kérte, hogy a társadalom legyen megértő és támogató, s úgy nézzen rájuk, mint súlyos fogyatékossággal bíró emberekre, nem pedig szörnyetegekre.

A pedofil videója

Ebben a videójában Nickerson arról beszélt, hogy amikor fiatalabb korában bébiszitter-munkát vállalt, beleszeretett egy ötéves kislányba, és hogy idővel a szexuális vonzalma olyan lehengerlővé vált, hogy ki kellett mennie a mosdóba, hogy könnyítsen magán…

Azután el kellett hagynia a várost, hogy kitisztítsa a fejét. Elmondta, hogy a kislányt nem bántalmazta, mert tudta, hogy az milyen kárt okozhat. Visszaemlékezett, hogy őt is molesztálták, ami valószínűleg hozzájárult a szexuális irányultságához. Leszögezte, hogy soha nem molesztált gyerekeket, és nem is fog.

Ezután jött a relativizálás.

Azt kezdte ugyanis fejtegetni, hogy a pedofil és a gyerekmolesztáló kifejezéseket csereszabatosként használják, ami szerinte helytelen. Fontos felismerni, vezette tovább a gondolat fonalát, hogy nem minden pedofil gyerekmolesztáló, és nem minden gyerekmolesztáló pedofil.

Alapvető célja, mint mondta, hogy felvilágosítsa az embereket, és lehetővé tegye másoknak, akik olyanok, mint ő, hogy előreléphessenek és nyíltan felvállalják magukat. Azzal folytatta, hogy a társadalom ezt megnehezíti, mert üldözi őket, és ezért sokuk már beletörődött a sorsába, azt gondolva, hogy nem érdekes, hogy mit tesznek vagy mondanak, úgyis gyűlölni fogják őket.

Végezetül felvetette, hogy valamiféle köztes megoldásra, megegyezésre kellene jutni a társadalom és a pedofilok között, merthogy ők is szeretik a gyerekeket, és ők is meg akarják őket óvni.

Lépésről lépésre nyomulnak a felforgató férgek

Az az ember, aki képes évekre, sőt évtizedekre visszaemlékezni, tudja, hogy a kezdetek kezdetén a homokos lobbi mivel hitegetett: ők csak és kizárólag azt akarják, hogy a magánéletükben ne üldözze őket a törvény, azaz a beleegyező felnőttek nemi érintkezését ne büntessék.

Amikor ez megtörtént, abbamaradtak a követelések? Nem.

Azután jött a gyűlöletbeszéd-törvény kibővítésének követelése, hogy ne lehessen rájuk egy rossz szót se mondani.

Azután jött az élettársi kapcsolat hivatalos elismerésének követelése.

Azután jött a házasság követelése.

Azután jött a gyerek örökbefogadásának követelése.

Azután jött annak a követelése, hogy keresztény vállalkozók kötelezően szolgálják ki a homoszexuális lakodalmakat.

Azután jött az, hogy ha ő maga homoszexuális, akkor megpróbálhatja a gyerekét lelki nyomásgyakorlással szintén homoszexuálissá nevelni, mint azt Sally Kohn esetében láttuk.

Az ő magánéletüktől lassan, de biztosan eljutottunk odáig, hogy benyomultak mások, keresztény emberek, gyerekek magánéletébe.

Éppen ezért senkinek se legyenek illúziói: ha Todd Nickerson és a Salon felvetése átmegy, azaz hogy vannak a gyerekmolesztálók, akik rosszak, ellenben a pedofilok, akik csak szexuálisan fantáziálnak a gyerekekről, de nem élik ki rajtuk aljas vágyaikat, azok jók, akiket a társadalomnak úgy kell elfogadnia, ahogy vannak, akkor a folyamat nem fog itt megállni.

Ha sikerül bizonyos szimpátiát és elfogadottságot megalapozniuk, akkor jöhet a következő követelés, hogy a pedofilt pedofilnak nevezni vagy kritizálni legyen gyűlölet-bűncselekmény.

Ha ez sikerül, akkor jöhet a következő követelés, hogy a szexuális együttlét alsó korhatárát el kellene törölni. Erre egyébként már vannak jelek és szervezetek: a North American Man/Boy Love Association (NAMBLA) az Egyesült Államokban, valamint a Vereniging Martijn Hollandiában ezt erőlteti.

Nickerson a cikkében azt is leírta, hogy a VirPed a hozzá hasonló pedofilok növekvő népszerűségű mentsvárává vált, és hogy ezt a honlapot olyan médiafelületek említették meg és nyilatkoztak róla elismerően, mint a National Public Radio (NPR), a Salon, a The Atlantic, a New York Times, és a Toronto Star. Csak hogy tudjuk, hogy megint kik akarják agitáció-propaganda formájában ezt az undorító ötletet a társadalom torkán lenyomni…

Éppen ezért fontos Önnek, az olvasónak a szerepe, hogy családtagjait és ismerőseit felvilágosítsa, valamint gyerekeit és unokáit felvértezze.

Hidra – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »