Paks II. hozama 7,35 százalék lehet

Paks II. hozama 7,35 százalék lehet

A Paks II. projekt mindössze fél százalékkal ígér kisebb hozamot annál, mint amennyit egy piaci befektető elvárna; e fél százalékot minősítette az Európai Bizottság a beruházásban állami támogatásnak – mutatott rá blogjában Aszódi Attila, a két új blokk építéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkár. Az atomerőműhöz nincs szükség állami pénzre, a beruházás megtérül és hasznot hoz, a létesítése összességében illeszkedik az uniós szabályozáshoz.

A pénteken nyilvánosságra hozott (de tavasszal készült) brüsszeli kalkulációk egyik alapja a villamosenergia-árak majdani alakulása Európában és annak egyes térségeiben. A bizottság szakértői összehasonlították a Paks II. beruházás belső megtérülési rátáját (IRR) és súlyozott átlagos tőkeköltségét (WACC). A jövőre vonatkozó becslések bizonytalanságát az úgynevezett Monte-Carlo-szimulációval igyekeztek számszerűsíteni.

Paks áramának 30 százalékát áramtőzsdén kell eladni, a többit aukción
Forrás: MVM

Többféle villamosenergia-ár és műszaki paraméter alapján is megbecsülték a projekt várható megtérülését. Az érzékenységvizsgálat kiterjedt a két új blokk várható kihasználtságára, különböző költségelemeire és természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árára is. A felsoroltak alapján és 2017. februári adatokból kiindulva a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi 6,79–7,90 százalék lehet a bizottság szerint, vagyis évi átlagban 7,35 százalék. Egy piaci magánbefektető ennél többet, 7,40–8,35 százalékot várna el. Itt a középérték évi 7,88 százalék, vagyis az említett fél százalékkal nagyobb. (Piaci magánbefektetők azonban jellemzően nem építenek atomerőművet.)

Aszódi Attila felhívja a figyelmet, hogy a bizottság által számolt hozam a projekt teljes életciklusára vonatkozik, vagyis a magyar állam a tízéves előkészítési-építési időre, valamint a hatvanéves várt üzemidőre is joggal remélheti ezt a hozamot.
A hivatkozott Monte-Carlo-szimuláció (amely tehát a jövőre vonatkozó becslések bizonytalanságát hivatott kiszűrni) bemutatott eredményei egyáltalán nem tartalmaznak negatív belső megtérülési rátákat, még a legalacsonyabb megtérülés is 5,7 százalék körüli. A projektnek a bizottság által számolt egyik paraméter-kombinációjából sem következik, hogy az atomerőmű ne hozná vissza a befektetett tőkét.

Süli János Paks II-ről: újabb blokkok tervezését kellene mérlegelni

Az Európai Bizottság 2015 novemberében kezdte meg vizsgálni a projekt gazdaságosságát és az állami támogatás esetleges meglétét. 2017. március 6-i döntése szerint Paks II. finanszírozása állami támogatásnak minősül, de bizonyos feltételekkel összeegyeztethető az uniós jogszabályokkal, így engedélyezhető is. Ilyen feltétel vonatkozik a termelt áram értékesítésének módjára, és elvárás, hogy Paks II. legyen független a Paksi Atomerőmű üzemeltetőjétől, amely jelenleg az MVM Zrt.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »