Ötödik alkalommal rendezték meg az Ősök Sarjai Ünnepet

Ötödik alkalommal rendezték meg az Ősök Sarjai Ünnepet

GÖMÖRPÉTERFALA. Ötödik alkalommal rendezték meg az Õsök Sarjai Ünnepet a gömörpéterfalai Baranta-völgyben. A rendezvény egy politikamentes, ízig-vérig magyar ünnep. Az idén Felvidék és Kárpátalja értékeit hangsúlyozták, beleértve a Gömör és a Tisza-Ung vonalon fekvõ részterületeket is.

Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke portálunknak nyilatkozva hangsúlyozta, a rendezvény politikamentessége mellett arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy az Õsök Sarjai Ünnepe ne egyfajta fesztivál legyen, hanem a magyar lelki, szellemi értékeket õrizze meg. „Úgy érezzük, hogy ez eddig sikerült, mindenképpen ebben az irányban akarunk haladni. Ennek része az, hogy az egyes elcsatolt részekkel a kapcsolatot jelképesen is felvesszük az ünnepek által” – fûzte hozzá.

A Baranta-völgyben a környezetbe illõ színpadot építettek újrahasznosítható anyagokból, amelyet körbe lehetett ülni, állni, táncolni. A legkisebbeknek bábos elõadások, népi játékok sokasága, a felnõtteknek elõadások, népzenei és kulturális rendezvények biztosították a jó hangulatot.

Az idei ünnepségen Kárpátalja, az Ung vidéke kiemelt szerepet kapott. Számos néptáncegyüttes, népi zenekar érkezett Gömörbe az ötödik napfordulós ünnepségre.

Kész Barnabás, kárpátaljai történész-néprajzkutató elmondta, elsõ alkalommal vett részt a rendezvényen, de rengeteg magyarországi, felvidéki és kárpátaljai ismerõssel találkozott. „Otthon érzem magam, olyan hangulata van az egész völgynek, mint odahaza Kárpátalján Ugocsában, Beregben vagy Ungban. Nagyon hasonlóak az emberek, hasonlóan gondolkodnak” – jegyezte meg. Hozzátette, elõadásában szeretné egy kicsit megismertetni Kárpátalját azokkal, akik még nem jártak náluk. „Nagyon sok közös vonás van, hiszen közös tájegység voltunk. Kárpátalja egy Trianon okozta kényszerközösség, azelõtt az észak-keleti Felvidék voltunk, tehát mi ugyan az a Felvidék vagyunk, mint a Szlovákiához tartozó rész” – fogalmazott Kész Barnabás.

Nem maradhattak el a baranta- és lovasíjász-bemutatók, a történelmi magyar fegyverek ismertetõi sem. A magyarországi székhelyû Rovás Alapítvány sátrában az õsi magyar jelképes írást, a rovást népszerûsítették.

Mátyás Zoltán, a Rovás Alapítvány felvidéki területi képviselõje arról tájékoztatott, hogy nagyon sokan érdeklõdtek a rovás iránt. „Az alapítványunk céljául tûzte ki, hogy népszerûsítse õseink írását. Minden magyar embernek illene ismerni a rovást, a rovás jelkészletet. Nagyon kevesen ismerik, de egy pár éve egyre népszerûbb, egyre több embert érdekel, és nem is egy helyen találkoztam olyan emberekkel, akik már úgy jöttek hozzám, hogy én tudok róni” – mondta.

A kétnapos ünnepség záró rendezvénye a szer, amelyet idén is Pucskó Zsolt vezetett. A szer keretében a tavaly felállított Thury György, Nádasdy Ferenc és Zrínyi Miklós szobra mellett idén helyet kapott Zrínyi Ilona szobra is, amelyet a kárpátaljai Hidi Endre faragott.

Az alkotó elmagyarázta, a választás azért esett Zrínyi Ilonára, mert az idei ünnepség vendége Kárpátalja volt. „S ezért kerestek egy Kárpátaljához kötõdõ magyar történelmi személyiséget, Zrínyi Ilonát, illetve egy kárpátaljai szobrászt is a megfaragáshoz” – tett hozzá Hidi Endre.

Az esti órák sem teltek el tétlenül. A Csík zenekar koncertje, illetve hajnalig tartó táncház biztosította a Baranta-völgybe érkezõk jó hangulatát és szórakozását.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »