Öt híres beszéd az esőben

Öt híres beszéd az esőben

Idősebb Bush széttépte elázott jegyzeteit, és rögtönözve szólt az 1989 nyarán a Kossuth térre összesereglő magyarokhoz, akik a vihar ellenére sem tágítottak. Hasonlóan esős időben zajlott Rajk László újratemetése, de Roosevelt elnök sem volt szerencsés: a négy beiktatási beszéde közül kettőt esernyők gyűrűjében kellett elmondania. Horthy 1919-es budapesti bevonulása, majd rövid beszéde is csepergő esőben zajlott le, a kevésbé ismert William Henry Harrison amerikai elnök pedig csaknem két órán át tartó beiktatási beszéde, amelyet hideg, havas esős időben, fedetlen fővel mondott el, nagyban hozzájárult halálához.

Soha nem derült ki, hogy elnökként mire lett volna képes a nagyreményű William Henry Harrison, aki minden idők leghosszabb, 1 óra 45 percen át tartó beiktatási beszédét tartotta meg 1841. március 4-én. A csípős, hideg idő és a szakadó hóesés ellenére viszonylag szép számmal gyűlt össze a kíváncsi tömeg, hogy tanúja legyen az egykori ohiói szenátor, hírnevét az indián, majd az angol sereg legyőzésével szerzett, hivatalba lépésekor már nemzeti hősként ünnepelt államférfi beiktatási ceremóniájának.

A szeszélyes időjárás felkészületlenül érte az elnököt is, aki ennek ellenére derekasan helytállt és végigmondta szövegét, vázolva a következő négy év menetrendjét. Egyes vélemények szerint tudatos volt az egykori hős időjárással szemben tanúsított daca, ugyanis a 68 éves férfi így akarta bebizonyítani, hogy még mindig erőtől duzzad. Ennek megfelelően nem volt hajlandó kabátot és kalapot sem felvenni, a beiktatási ceremóniára pedig zárt kocsi helyett lóháton ment. (Érdekesség, hogy Harrison volt az utolsó, brit állampolgárként született amerikai elnök.)

A 8495 szavas beiktatási beszéd végül Harrison első és egyben egyetlen nyilvános elnöki beszéde maradt. A nem túl előrelátó politikus a beiktatási beszédjén minden bizonnyal megfázott, ám egyes elméletek szerint nem ekkor, hanem három héttel később, március 26-án kapta el a végzetesnek bizonyuló náthát. Az egyre súlyosbodó betegsége során később tüdőgyulladást, majd mellhártyagyulladást kapott, s az orvosok minden erőfeszítése ellenére (kezelték ricinusolajjal, ópiummal, vazelinnel, piócákkal és farkasalmával is) egy hónappal később, 1841. április 4-én 12:30-kor elhunyt a pihenni alig hajlandó, utolsó óráiban már félrebeszélő elnök. (Egy 2014-es vizsgálat szerint elképzelhető, hogy hastífusz végzett vele.)

Harrison így csupán arról maradt emlékezetes, hogy ő volt az első amerikai elnök, aki hivatalában halt meg, továbbá hogy valamennyi elnök közül ő töltötte a legrövidebb időt posztján: mindössze 32 napot, 12 órát és 30 percet. (A legtöbb ideig, 1933 és 1945 között Franklin D. Roosevelt lakhatott a Fehér Házban, ugyanis ő összesen 4422 napig állt az Egyesült Államok élén. Ezt a rekordot már senki sem fogja megdönteni.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »