Oszlik már a brexit füstje

Oszlik már a brexit füstje

A britek történelmet író, uniós tagságról szóló népszavazása után hét héttel már van akkora távlata az eseményeknek, hogy azokból az ország kiválási folyamatának jövőbeli alakulására is következtetni lehessen. Legújabb hírek szerint a tagság megszüntetése 2019 végén zárulhat le legkorábban, mert a brit államapparátus nincs is felkészülve egy ekkora horderejű munka lebonyolítására. Még a jövőre esedékes francia és a német választások is befolyásolhatják az eseményeket.

Pertársaság alakult Nagy-Britanniában azzal a céllal, hogy bíróság kötelezze a parlamentet az uniós szerződés felbontásának kimondására és a szándék Brüsszelnek történő jelzésére. A felperesek ugyanis arra számítanak, hogy az alsóházban többségben vannak az uniópárti képviselők, így végül el sem kezdődhetnek a kilépési tárgyalások. Kimutatták, hogy a konzervatív képviselők 53 százaléka továbbra is támogatja a bennmaradást, és ha ideszámítjuk a munkáspártiakat is, a parlamentben 73 százaléknyi politikus áll a tagság megőrzése mellett. Jelen állás szerint a sokszor emlegetett 50. cikkely életbe léptetése a miniszterelnök dolga, egy, a témában tartott szavazás tehát gátat vethetne a kilépési folyamat megkezdésének. A Business Insider című lapnak nyilatkozó jogász arra számít, hogy ez az ügy lesz a brit alkotmányos joggal kapcsolatos legfontosabb döntés a történelemben. Jeff King ezzel utalt arra, hogy az országnak nincs írott alkotmánya, csupán bírósági döntések alkotta precedensek, az évszázadokra visszanyúló szokásjog és persze a hatályos jogszabályok állnak rendelkezésre. Ha a parlament valóban a kilépés ellen szavaz, ezt is minden további nélkül meg lehet támadni a bíróságon, és az ügy könnyen az Európai Bíróságon köthet ki. Így jöhet el az a furcsa fordulat, hogy a kilépés mellett állók épp egy uniós szerv állásfoglalását kell kikérjék a tagság megszüntetésének mikéntjéről.

Mindeközben a The Sunday Times lap olyan kormányzati értesüléseket kapott, amelyek alapján a brit minisztériumi apparátus egyrészt szakmai szempontból még nem készült fel a kilépési tárgyalások 2017. januári megkezdésére, másrészt politikai szempontból jobb volna azokat jövő év őszén elkezdeni a francia és a német választások miatt. – Nem lehet úgy tárgyalni, hogy nem tudjuk, ki a tárgyalópartner – hangzott el egy kormányközeli forrásból. Korábban Sadiq Khan londoni polgármester is a jövő őszi időpont mellett foglalt állást. De akkor is itt vannak még a lordok. A felsőházban ülő, a szokásjog által ide kerülő, politikai szerepet vállaló earlök, bárók és egyéb nemesi származású, vagyonos rétegből kikerülő személyek ha nem is fordíthatnak az eseményeken, de lassíthatják a folyamatot, legalábbis erre tett utalást nemrég Patience Wheatcroft grófnő a The Times napilapnak.

Ugyanakkor a The Independent hírportálnak nyilatkozó kilépéspárti képviselő úgy véli, Theresa May kormányfő a kérdés lebegtetését akarja leginkább elkerülni, és mindenképpen sikertörténetet akar kovácsolni az unió elhagyásából. Peter Bone véleménye az, hogy belpolitikai szempontból is gyors lebonyolítás szükséges, mert May a soron következő választásokon már nem szeretne foglalkozni mindezzel. Az uniós rendelkezések szerint a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két év alatt kell lefolytatni az adott országgal a kilépési tárgyalásokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »