Orvosbárók helyett libikókázó kórházak

Orvosbárók helyett libikókázó kórházak

Az orvosbárókról szóló cikkeket nem kívánja kommentálni Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, de ha a döntéseket a kórházakon belül hozzák meg, akkor azok az ő érdekeiket tükrözik.

Ezért olyan kancelláriát szeretnének létrehozni, amelyhez átkerül a döntési jogok egy része. Azt reméli, hogy az új struktúra kialakítása az év vége előtt elkezdődhet.

Még idén elkezdik kidolgozni az egészségügyi intézményrendszer átalakításának koncepcióját. Olyan szabályozás kell, hogy ne az intézmények érdekei, bevételi szempontjai vezényeljék az ellátást, hanem a lakosság igényei – nyilatkozta a Kossuth Rádióban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

A pénz miatt hívják vissza többször a beteget

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője szerint az információk tekintetében ma olyan hatalmas az aszimmetria a beteg és az orvos között, hogy utóbbi el tudja érni, ami a kirakatban van, és azt a páciensek „megvásárolják”. Egy amerikai vizsgálat is azt mutatta, hogy ha egy területen kevesebb beteg jut az egészségügyi szolgáltatóra, illetve az orvosra, akkor a bevétel érdekében gyakrabban hívják vissza őket.

Ha egy fizetős helyen is megtalálható ez a fajta anomália, akkor hogy lehetne olyan szabályokat hozni, amely sérti a szereplők érdekeit – tette fel a kérdést. Mint hangsúlyozta, olyan szabályozás kell tehát, amely figyelembe veszi a bevételi lehetőségeket, úgy, hogy az intézmények közben kiszolgálják a lakosságot.

Ne csak a kórház dönthessen

Akármennyit tesznek a rendszerbe, mindig lesz hiány, ez a libikókajáték huszonöt éve zajlik. Ahhoz, hogy ez megszűnjön együttműködő kórházak kellenek – most még nem együttműködőek – mondta.

Az orvosbárókról azt mondta, az erről szóló cikkeket nem kívánja kommentálni, hogy vannak-e ilyen személyek vagy sem, nem őt kell megkérdezni, nem ő tett ezzel kapcsolatban állításokat. Minden rendszer úgy működik azonban, ahogy a szabályai diktálják – ha a döntéseket a kórházakon belül hozzák meg, akkor azok nagyrészt az ő érdekeiket tükrözik.

A cél azonban, hogy a jó teljesítmény rendszerszinten legyen meg, amihez a döntések egy részét nem a kórházakon kívül kell meghozni. Ezért szeretnének létrehozni olyan kancelláriát – nevezhető intendatúrának is –, amely egy adott területen élő lakosságért vállal felelősséget, megmondja, a populációnak mire van szüksége, és az igény kielégítéséhez melyik kórházban, rendelőben minek kell történnie.

Kórházigazgatóként ő sem örülne

Bár kórházigazgatóként ő sem örülne egy ilyen fölé helyezett kancelláriának, de ezt fel kell vállalni. El kell dönteni, hogy a betegek vannak az orvosokért, kórházakért vagy fordítva. A válasz egyértelmű, ezért változtatni kell a rendszeren. Lehet, hogy vakmerőek vagyunk, de lehet, hogy csak bátrak – tette hozzá.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint eddig minden átalakítás fiskális kényszerek miatt történt. Most, sok év után talán először, lehetőség van rá, hogy az új források mentén történjenek átalakítások. Nem mondhatja senki sem az egészségügyi kormányzatra, hogy azért csinálnak valamit, hogy az olcsóbb legyen. A cél a jobb működés – emelte ki.

Még idén nekiállhatnak

Mint mondta, első körben szeretnék az új koncepciót legalább két változatban a kormány elé terjeszteni. Ha eldől, melyik valósul meg, akkor ki kell dolgozni a jogszabályi hátterét. Azt reméli, hogy a struktúra kialakítása az év vége előtt elkezdődhet – hangsúlyozta.

Az államtitkár arról is beszélt, a jövő évi költségvetésbe az egészségügy számára tervezett plusz 167 milliárd forint fele várhatóan béremelésre megy. A másik része rengeteg minden egyébre kell, a forrásokért sokan állnak sorban, új eljárásokat kell befogadni, új mentőautókat kell venni, konszolidálni kell az intézményrendszert, több mint húsz felé oszlik az említett összeg – mondta.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője hozzátette, ha csak abból indulunk ki, hogy az intézményrendszer évről évre újratermelődő pénzhiánya körülbelül 36 milliárd forint, akkor elképzelhető, milyen sokan állnak sorban ezét a forrásért.

Lesz munkabéke

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint lesz munkabéke az ágazatban, már idén szeretnének bért emelni. Talán már az idei büdzséből tudnak forrásokat szerezni, nem kell megvárni 2017 kezdetét – fogalmazott.

Az első fontos lépés, hogy a magyar bérszínvonal érje el a V4-ek átlagát. A jelentősebb béremeléshez legalább három-négy év kell, és reményei szerint ennek eredményeképp a mostanihoz képest legalább 50 százalékkal többet vihetnek haza az egészségügyben dolgozók. Az, hogy az emelés három vagy négy ütemben valósul meg, a további tárgyalásoktól függ – mondta az államtitkár.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »