Országosan vadásznának a jégesőfelhőkre

Országosan vadásznának a jégesőfelhőkre

Körülbelül másfél milliárd forintba kerülne a jégkárelhárító rendszer kiépítése országszerte. A működtetést az önkéntes hozzájárulás helyett egységesen, a kárenyhítési alapból finanszíroznák.

Jelenleg három megyére – Tolnára, Somogyra és Baranyára – kiterjedő, a jégverés okozta károk megelőzését szolgáló rendszer működik hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országossá bővítené a megelőzési rendszert. „Az eltelt idő felmérései és a számok alapján bizton mondhatjuk, hogy egy forintos ráfordítással 32 forintnyi termelési értéket sikerül megmenteni” – mondta el egy sajtótájékoztatón Süle Katalin, a kamara elnökségi szóvivője.

A szervezet a rendszer működtetésében is szerepet vállalna. „Mivel folyamatban vannak a tárgyalások, nem tudjuk megmondani, hogy a kiépítés és az üzemeltetés mennyibe kerül. De nagyságrendileg másfél milliárd forint körül lenne” – tette hozzá.

Hamarosan Zala megyében is működhet

Huszár István, a Nefela Dél­-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója az MNO­-nak elmondta: a termelők minden évben jelzik, hogy valamilyen védelmet szeretnének kiépíteni a jégkárok ellen.

„Például Szabolcs­-Szatmár­-Bereg megyében már évek óta akarnak egy olyan rendszert, mint a miénk. Zala megyében térségi, önkormányzati társulások szeretnék ezt létrehozni, de Bács­-Kiskun, Csongrád és Békés megyéből is többször jelentkeztek”.

Azonban – mint mondta – csak térségi összefogással lehet hatékony rendszereket működtetni, legalább 50-60 generátort kellene egymástól 10 kilométerre létesíteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta a jégeső­-elhárítási rendszer kiépítését, míg a Nefela Egyesülés – ha meglesznek a pályázati kiírások, és a fenntartás is biztosítottá válik – Zala megyét telepíti be generátorokkal. Ezek már jövőre működhetnek a térségben – tette hozzá.

Európa-szerte elterjedt megoldás

Huszár István kérdésünkre elmondta: évente 60­-80 beavatkozást hajtanak végre a generátorokkal, és egy eszköz körülbelül 180­-260 órát üzemel. A védekezési időszak május 1­-től szeptember 30­-ig tart, ilyenkor a hármashegyi radarállomáson speciálisan képzett meteorológusok teljesítenek szolgálatot. A múlt év egyébként rendkívülinek számított, az aszályos időszak miatt kevés beavatkozást kellett végrehajtani.

Molnár Károly meteorológus a Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés hármashegyi radarközpontjában Fotó: Sóki Tamás

Európa­-szerte működik hasonló jégeső­-elhárítási rendszer. Horvátországban például – ahol rakétás rendszert is alkalmaznak – az összes mezőgazdasági művelt terület telepítve van generátorokkal, melyeket a Nefela Egyesülés segítségével alakítottak ki – tette hozzá. Franciaország délnyugati részén leginkább a borvidékeket védik ezzel a megoldással, de egyebek közt Ausztriában, Görögországban, Szerbiában és Svájcban is alkalmazzák a rendszert.

Bereczki Károly, a Dél­-magyarországi Jégeső­elhárítási Egyesülés meteorológusa korábban az MNO-­nak elmondta: a talajgenerátoros rendszer égetéssel juttat Agl kristályokat (ezüstjodid kristály­részecskéket) a légkörbe, csökkentve ezzel a jégszemcsék méretét. Az Agl kristályoknak ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk. A működtetett eszközöket a francia ANELFA jégeső­ elhárítási egyesüléstől beszerzett készülék alapján gyártják le.

Szavai szerint az alkalmazott technológiával el tudják érni, hogy csupán az eredeti mennyiség felének megfelelő jég essen egy adott területen. A radar segítségével már nagy távolságból megítélhető a felhők jégveszélyessége, fejlődési tendenciája, intenzitása, vagy éppen sebessége. Ezáltal minden olyan időjárási változásról tudomást szereznek, mely érinteni fogja a térséget. Az adatok értékelése után végül a szolgálatot teljesítő meteorológus dönti el, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül fogják üzemeltetni. A beavatkozásokat a zivatarok előtt legalább két órával kezdik meg.

Eltérő finanszírozás

A meteorológus kitért arra is: hektáronként körülbelül 300 forinttal járulnak hozzá a gazdák a fenntartáshoz, ugyanakkor a csatlakozás teljesen önkéntes, így sokan – bár élvezik a rendszer működését – nem fizetnek érte.

„Évek óta mondjuk a minisztériumnak, döntéshozóknak, politikusoknak, hogy a kárenyhítési alapból kellene finanszírozni a működtetést” – fogalmazott Huszár István. Szavai szerint az országos kiépítés során az önkéntesség elve helyett az egységes teherviselés lépne életbe. A termelők évek óta hektáronként 1000­-3000 forintot fizetnek be a kárenyhítési alapba. A befizetett összegnek körülbelül 20 százalékát kellene felhasználni azon területen, ahol jégeső-elhárítás működik a rendszer fenntartására. Ezzel a finanszírozási módszerrel az igazságosság elvét is figyelembe véve hosszútávon, biztonságosan működhetnének a jégkár csökkentő rendszerek – fűzte hozzá.

A gazdák által befizetett összeg egyébként jelenleg a Nefela Egyesülés költségvetésének 40­-42 százalékát teszi ki, a fennmaradó összeg állami támogatásból származik, valamint a hegyközségek, a biztosítótársaságok, a kistérségi társulások és az önkormányzatok fizetik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »