Oroszország volt a fókuszban a NATO-csúcson

Megkezdődött péntek délután a NATO kétnapos csúcstalálkozója Varsóban, az értekezleten elsősorban a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában tapasztalható, főleg az Oroszország miatti fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek.

Röviddel a lengyel fővárosban rendezett NATO-csúcstalálkozó megnyitása előtt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU-NATO védelmi együttműködést megerősítő megállapodást írt alá, amelyben a nyugati világ egységét hangsúlyozták a délről és keletről érkező fenyegetésekkel szemben.

Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban az Észak-atlanti Tanács ülésének pénteki megnyitóján kijelentette, a NATO-nak újból alapvető feladatára, a kollektív védelemre kell összpontosítania. „Egységesnek kell maradnunk, szolidaritást kell mutatnunk, alkalmazkodva ugyanakkor a biztonsági szférában bekövetkezett hosszú távú változásokhoz” – mondta Duda. Hozzátette, hogy az erre irányuló első lépést a NATO a 2014-es newporti csúcstalálkozón tette meg. „Ma meg kell tennünk a következő lépést, egy nemzetközi, megerősített, előretolt jelenlétet teremtve, mely a védelem megerősítésére, az elrettentő képességek növelésére irányul majd a NATO keleti szárnyán” – hangsúlyozta a lengyel elnök, hozzátéve, hogy a szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy „teljesen megerősítse az oszthatatlan biztonság elvét”.

Barack Obama amerikai elnök a NATO-csúcs megnyitását megelőzően, a lengyel elnökkel folytatott egyeztetéseit követően úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok egy zászlóaljnyi, mintegy ezer katonát küld Lengyelországba, s ezek majd közösen szolgálnak a lengyel erőkkel. Korábban Stoltenberg a varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő „előretolt jelenlét” keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben.

A NATO biztosítja a szilárd alapokat

A NATO-csúcsot megelőzően a Financial Times című londoni üzleti-politikai napilap pénteki kiadásának kommentárrovatában megjelent írásában Obama leszögezte, a NATO- és az EU-tagság ígérete változatlanul reformokra ösztönző erőként hat azokban az országokban, amelyek mélyebb európai integrációra törekszenek. Írásában továbbá kifejtette, a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból „teremt valamelyes bizonytalanságot”, de az atlanti szövetség tagországainak jólétéhez továbbra is a NATO biztosítja „a sziklaszilárd alapokat”.

Obama pénteken Varsóban megismételte, az Egyesült Államok és európai szövetségesei Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépése ellenére hite szerint továbbra is együttműködnek a súlyos globális problémák megoldásában, és óva intette az uniót és Londont az ellenséges jellegű Brexit-tárgyalásoktól.

Stoltenberg a NATO-csúcs társrendezvényeként szervezett szakértői fórumon pénteken kijelentette, a NATO nem konfrontációra, hanem konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal.

Elindult a reform

A NATO-főtitkár rámutatott: a szövetséget több irányból érő sokféle fenyegetés miatt a varsói értekezletet „nagyon különleges pillanatban” tartják. A veszélyek miatt az atlanti szövetség széles körű, a hidegháború óta legnagyobb reformját indította el, amely az elrettentés és a biztonság eszközeinek megerősítésére irányul. „Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az európai biztonsági rendszer integráns része”, a vele folytatott párbeszédet a NATO-Oroszország Tanács szolgálja – jelentette ki.

A NATO főtitkára az Észak-atlanti Tanács pénteki ülése után bejelentette: kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek majd a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó zászlóaljak. Elmondta: a NATO döntéshozatali szerve az atlanti szövetség keleti és déli részének megerősítéséről döntött, ennek értelmében négy zászlóalj fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A Lettországban felállítandó egység kanadai, a Litvániában működő alakulat német irányítással működik, az észtországi és a lengyelországi zászlóalj pedig brit, illetve amerikai parancsnoksággal működik majd – mondta a főtitkár.

Moszkva bízik a józan észben

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kijelentette, Moszkva reméli, hogy a „józan ész” felülkerekedik a varsói NATO-csúcstalálkozón. „Abszurdum Oroszországból kiinduló veszélyről beszélni, amikor Európa közepén emberek tucatjai halnak meg, a Közel-Keleten naponta emberek százai veszítik életüket” – vélekedett Peszkov. Szerinte Nyugaton azért építenek orosz ellenségképet, azért gerjesztenek oroszellenességet, hogy aztán erre az érzelmi alapra támaszkodva újabb és újabb légvédelmi és szárazföldi erőket helyezzenek el Oroszország határai felé közeledve.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Varsóban az MTI-nek „rendkívüli jelentőségűnek” minősítette a varsói csúcstalálkozót, mivel az itt hozandó döntések révén megerősítik a szövetség védelmi képességeit, ezen belül a keleti szárnyat. Kifejtette, Magyarország kifejezetten jól teljesít a védelmi költségek terén, ezek a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó óta 20 százalékkal növekedtek, ami a negyedik legnagyobb költségnövelést jelentett a tagállamok között.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a newporti csúcs döntései alapján létrejövő gyorsreagálású erők keretében Magyarországon jövőre megalakul az egyik előretolt irányítási egység (NATO Force Integration Units – NFIU) a 8 kelet-európai elem közül. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az NFIU létesítése nem jár csapatállomásoztatással, hanem parancsnoki pontról van szó, ahol Magyarország esetében 40 NATO-tiszt – ebből 20 magyar – fog szolgálatot teljesíteni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »