Óriási baj lehet a mezőgazdaságban

Óriási baj lehet a mezőgazdaságban

Krízis fenyegeti a magyar mezőgazdaságot, mivel a hazai gazdák termelékenysége alatta marad a külföldi versenytársakénak – kongatta a vészharangot az elsősorban nagyobb gazdaságokat tömörítő agrár-érdekképviselet. A magyar terméshozamok messze alulmúlják a lehetőségeket, az állattartók pedig az alacsony árak miatt a túltartott állatállományok miatt szenvednek.

Biztosan megállapítható, hogy az idei év a mezőgazdaságban nem hozza azokat az eredményeket, amelyeket az EU-csatlakozás utáni években sikerült elérni – mondta lapunknak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Horváth Gábor úgy látja, a gyenge pénzügyi eredmény nem az időjárás rovására írható, hanem egyik fontos oka az állattenyésztési kötelezettség bevezetése. A főtitkár szerint rendkívül szerény mértékű segítséget kaptak a termelők az agrárpolitikától. A kormány részéről elhangzottak ugyan ígéretek, de nem vagy csak részben valósultak meg, ezért a termelők kénytelenek voltak felélni a tartalékaikat. Közben az agrárkormányzat „sunyi módon” a támogatásokhoz rendre hozzákapcsolta az állománytartási kényszert, mivel félt az állatlétszám lecsökkenésétől, pedig a korszerűtlen technológiával, drágán termelő hazai gazdáknak inkább arra lett volna szükségük, hogy „kiszálljanak az állattartás mókuskerekéből”. Ki is szálltak volna – hangsúlyozta a szakember –, ha a támogatási feltételek nem kényszerítik őket a veszteséges tevékenység fenntartására.

Az alacsony mezőgazdasági felvásárlási árak egész Európában nehézséget okoznak a termelőknek, de hazánkban az állattartási kötelezettség még alacsonyabb árakat eredményez – véli a MOSZ főtitkára. A feldolgozóknak az állománytartás kötelezettsége miatt nem kell attól tartaniuk, hogy sokan felhagynak az állattartással, ezért nyugodtan leverhették a felvásárlási árakat.

Tartós visszaesés jöhet

Az érdekképviselő agrárközgazdász azt gondolja, hogy a hazai növénytermelés jövője is problémákkal terhes, hiába „altatta el” a gabonatermelésben érintetteket az EU-s pénzeső és világpiaci árrobbanás. Túl kell lépni azon az elterjedt helyzetelemzésen, hogy a vegyes minőség ellenére „elfogadható a 2016-os gabonahozam, mivel alacsonyak az árak”. Az árak visszaesése ugyanis nem meglepetés: a MOSZ már egy éve készített előrejelzésben közreadta, hogy a világpiaci gabonaárak a kőolaj világpiaci árával mozognak együtt. Mivel a kőolajárak tendenciaszerű emelkedésére nem számítanak a gazdasági elemzők, valószínű, hogy a gabonára vonatkozóan a visszaesés is tartós lesz.

Konkurencia a szomszédból

A hazai gabonatermelők versenypozícióját rontja az is, hogy az EU lényegében kinyitotta az ukrán agrártermékek előtt az unió piacát. Ez igen nagy nyomást gyakorol a gabonákra, különösen a napraforgóra, mert az ukránok éves napraforgómag-termelése az idén 13 millió tonna, miközben az egész unió 8 millió tonnát termel. Ráadásul 2016-ban több, a kivitel terén konkurensnek számító országból igen jó gabonatermésről érkeztek hírek. Ukrajnában például a tavalyinál 3 millió tonnával többet, mintegy 63 millió tonna gabonát takarítottak be; Oroszország gabonatermése pedig rekordszintű, 113-116 millió tonna is lehet a tavalyi 105 millió után.

Hogy a magyar gazdák mekkora mértékben vannak kitéve a gabona áringadozásának, jól szemlélteti az, hogy a szántóföldek több mint felén gabonaféléket termelünk. Az árak hasonlóan alakulnak a többi európai gabonatermelő számára is, csakhogy az uniós vezető gabonatermelők hektáronkénti hozamai évről évre 40-50 százalékkal magasabbak, mint amit a magyarok elérnek. Néhány mázsányival az idei magyarországi hozamok is jobbak, mint az előző években, de így is tarthatatlanul alacsonyak a konkurencia hozamához mérten – hívta fel a figyelmet a főtitkár. Horváth Gábor hangsúlyozta: a gabonával foglalkozóknak tudniuk kell, hogy ez a helyzet nagyobb problémát jelent, mint az állattenyésztés állapota. Emiatt ugyanis újra felmerül a kérdés, miként hasznosíthatók a legjövedelmezőbb módon a hazai termőföldek, illetve az sem világos, hogy az alacsony hatékonyság mellett megtérülnek-e az uniós összehasonlításban alacsony magyarországi földárak. Keletkezik-e fedezet a vételárak törlesztésére vagy a bérleti díjak kifizetésére?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »