Orbánék nem voltak hatással Brüsszelre az EU-csúcson

Orbánék nem voltak hatással Brüsszelre az EU-csúcson

A pénteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, pénteken Pozsonyban.

A kormányfő kiemelte: továbbra is a korábbi “önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.

Orbán Viktor ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról, miszerint Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, valamint konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek.

Angela Merkel elégedettebb

Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után.

Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében – több közbülső lépcsőt követően – jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei. A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.
A pozsonyi találkozó kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának – szögezte le.

Juncker tizennégy pontja

Tizennégy pontból álló tervet ismertetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra annak érdekében, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet.

A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, mivel választópolgárainak többsége az idén júniusban rendezett népszavazáson az unióból történő kilépés mellett szavazott. Az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről. Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett – derül ki uniós források tájékoztatásából.

A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is.

Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira. A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban. Helyszíni értesülések szerint tartanak egy informális csúcstalálkozót a jövő év elején, a máltai soros EU-elnökség alatt is.
Uniós források szerint Donald Tusk szintén letett egy menetrendtervet az állam- és kormányfők asztalára. Német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot.

A V4 ismét külön utakon

Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben – a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint – “rugalmas szolidaritást” szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik “a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” is, és – rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre – hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez “a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”.

A visegrádi országok úgy látják, Európa csak akkor lehet erős, ha a döntéshozatali folyamatban “erős lesz a tagállamok és ezek polgárainak hangja”. Az uniós alapszerződésekkel összhangban egyensúlyt kell megőrizni az uniós intézmények között – fejtik ki a visegrádi országok, aláhúzzák az Európai Tanács szerepét, és sürgetik a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »