Orbán Viktor: A bőrünkről van szó

Orbán Viktor: A bőrünkről van szó

A magyar álláspont szerint az illegális bevándorlás ügyében cselekedni kell, nem megadni magunkat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken sugárzott – a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó miatt csütörtök este rögzített – interjúban.

Várhatóan a migrációs krízis és a Brexit adja majd a pozsonyi informális uniós csúcs legfőbb vitatémáit – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Orbán Viktor szerint igen a válasz arra a kérdésre, hogy meg lehet-e állítani az Európa felé tartó embertömeget fizikai akadályokkal, technikailag, katonailag. Magyarországnak persze az lenne a jó, ha a migránsok megállítása minél délebbre történne, ezért szívesen segít Szerbiának, Bulgáriának vagy éppen Macedóniának – közölte, fontos értéknek nevezve az együttműködést a balkáni népekkel.

A kormányfő a nihilizmus kategóriájába sorolta azt a hozzáállást, hogy „úgysem tudjuk őket megállítani (…), jobb ha arról gondolkodunk, hogyan fogadjuk be őket”. Jó szándékú emberek vannak Brüsszelben, csak naivak, de „egy ilyen helyzetben a naivitás megbosszulja magát” – fogalmazott.

Őszintén szembenézni

Az biztos, hogy őszintén szembe kell néznünk azokkal a hibákkal, amelyeket az Európai Unió az elmúlt időszakban elkövetett, és amelynek két súlyos következménye van: a Brexit és az, hogy kezelhetetlen biztonsági helyzet jött létre Európában az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt. A miniszterelnök azt mondta, hosszú vitára számít, lehet, hogy jövő tavasszal, de az is, hogy csak 2017 végén lehet majd lezárni, ám az biztos, hogy most el kell indítani – írja a hirado.hu.

A migráció az első!

Ha fontossági sorrendet kell a vitatémák közt felállítani, a józan ész szabályai azt követelik, hogy a migráció kerüljön az első helyre, még akkor is, ha most úgy tűnik, Magyarországon nyugodtabb időket élünk, mert Olaszország felé, a tengeren érkeznek a menekültek, hogy aztán a német javaslatnak megfelelően Brüsszel megpróbálja szétosztani őket közöttünk. Ahogyan azonban jön az ősz, ismét a szárazföldi. balkáni útvonal kap majd szerepet, és újra nagy nyomással kell majd szembenéznünk – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Közös V4-javaslat

Ezért a Visegrádi Csoport tagországai egy négypontos javaslatcsomagjukban egyebek mellett a közös európai hadsereg felállítását, valamint a nemzetállami hatáskörök megerősítését fogják javasolni, mindezt pedig benyújtják az Európai Tanács elé. Orbán Viktor hozzátette: abban bízik, hogy ez a csomag már péntek reggelre megszületik.

Október 2-án „nem babra megy a játék”

Az október 2-i kvótareferendum ügyében úgy nyilatkozott: „nem babra megy a játék”, mert ha megvalósul a kötelező betelepítés, akkor „pénzt vesznek el tőlünk, pénzt kell odaadni az ideérkező migránsoknak”, és szét fogják osztani őket az országok és a települések között. Megjegyezte, ez a magyar baloldali városokat is fenyegeti.

Ezért ez nem párt-, hanem nemzeti ügy, minden magyar személyes ügye is – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki „a pártszemüvegek sutba hajítását” javasolta mindenkinek. Jelezte, a népszavazás jogi gátat is jelenthet majd. Hozzátette azt is, tudja, milyen irányban indulhat el az ország a referendum után, de most minden azon múlik, milyen lesz az összefogás.

Most egy olyan magyar pozíció kell, hogy az Európai Bizottság döntését a Európai Tanácsnál meg tudjuk vétózni. Nehéz feladat, de nem lehetetlen – tette hozzá.

Van, hogy a több Európa kevés

Az elmúlt időszakban bármilyen baj került elő, jöttek a bürokraták, és néhány európai politikussal megtámogatva rendre úgy reagáltak: még több Európa kell, vegyünk el a tagállamoktól hatásköröket, és az EU majd megoldja. A migrációs válság azonban fordulópont, kiderült ugyanis, hogy Brüsszel arra nem tud érdemben reagálni, ezért kellett Magyarországnak három hónap után lépnie, és kerítést építeni. Kiderült tehát, hogy itt nem a „több Európa” nyújt segítséget, hanem, ha minden schengeni országot segítünk abban, hogy a schengeni szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségét teljesíteni tudja, ha pedig ez nem sikerül, akkor kérjen segítséget, de a felelősség maradjon az övé – fogalmazott a kormányfő a 180 percben.

Az elmúlt időszakban bármilyen baj került elő, jöttek a bürokraták, és néhány európai politikussal megtámogatva rendre úgy reagáltak: még több Európa kell, vegyünk el a tagállamoktól hatásköröket, és az EU majd megoldja. A migrációs válság azonban fordulópont, kiderült ugyanis, hogy Brüsszel arra nem tud érdemben reagálni, ezért kellett Magyarországnak három hónap után lépnie, és kerítést építeni. Kiderült tehát, hogy itt nem a „több Európa” nyújt segítséget, hanem, ha minden schengeni országot segítünk abban, hogy a schengeni szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségét teljesíteni tudja, ha pedig ez nem sikerül, akkor kérjen segítséget, de a felelősség maradjon az övé – fogalmazott a kormányfő a 180 percben.

Kell a külső határvédelem

Az elmúlt egy évben az is kiderült, hogy külső határvédelem nélkül a bajt nem lehet elhárítani, most Bulgárián a sor, ott kell a kerítést megerősíteni, hogy minél délebbre tudjunk védekezni. A miniszterelnök jó esélyt is lát arra, hogy a segítség meg is érkezik, egyszerűen azért, mert nem hagyhatunk magára egy migrációs nyomás alatt álló tagállamot, miközben az EU-n kívülre nagy zsákokban hordjuk a pénzt.

Brüsszel naiv

A mi véleményünk talán azért is lehet fontosabb – tette hozzá a miniszterelnök -, mert egy kicsit talán viharosabb szegletében élünk Európának, így az “testközelből érkezik”. A kormányfő ugyanakkor azt mondta: nem feltételez rossz szándékot a 40 év jólétben élő európai államok felől, inkább a naivitásról lehet szó, arról a reflexről, hogy eddig minden bajt sikerült valahogy kezelni. Most azonban, amikor nyilvánvaló, hogy ha itt egyszer hibázunk, és a migránsok bejönnek Európába, az végzetes lehet, az EU egyszerűen megbénul, nem tud váltani, nem tud a másik vágányra állni.

A segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni

Az a berlini javaslat, hogy a migránsok hitelt kapjanak a boldoguláshoz, Orbán számára érthetetlen, szerinte ugyanis a segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni. Idecsábítani következmények nélkül embereket, nem tűnik ésszerű megoldásnak – tette hozzá a kormányfő.

Gátat kell építeni

Magyarország szilárdan hisz abban, hogy meg tudja állítani határain a migránstömeget, de sokkal jobban örülne annak, ha nem a magyar kerítés kapná ezt a feladatot, hanem erősebb gát épülne a határainktól távolabb. Az biztos, hogy cselekedni kell, nem pedig megadni magunkat. Ha az Egyesült Államoknak ez sikerült, Európában is sikerülnie kell – hívta felé a figyelmet a 180 percben a miniszterelnök.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »