Orbán szerint pénzügyi világbirodalom uralja Európát, a jövő évi választáson dől el a sorsunk

Orbán szerint pénzügyi világbirodalom uralja Európát, a jövő évi választáson dől el a sorsunk

Eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovasroham, összegyűlünk, kezdte október 23-i beszédét Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet: megtanultuk, hogy a szabadságot nekünk sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdenünk érte. 

„Jöhetnek labancok, muszkák, németek, szovjetek, ölthetnek nyilas vagy kommunista gúnyát, a szabadságunkat mindig nekünk kell megvédeni, más nem fogja helyettünk”

– mondta.

Orbán néhány perc után, ahogy az várható is volt, párhuzamot vont: a nyugat hiába csodálta a magyar forradalmat, nem értette. Ezer éve védjük Európa határait, bátor és erős nemzet vagyunk. Azért nem ért minket Brüsszel most sem, amiért régen sem értettek minket.

Arra a napra emlékezünk, mikor az egész magyar társadalom ugyanazt akarta. Az emlékezés segít, hogy farkasszemet nézzünk mai életünk igazságával: a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, ami az európai nemzeteket egyenállagúvá akarja gyúrni. Nekünk azonban saját látomásunk van a civilizációról, a jövőről – mondta a miniszterelnök, aki szerint most újra veszély fenyegeti azt, amit a szabadságról gondolunk. Orbán szerint történelmi fordulóponthoz érkeztünk: 

Hírdetés

a globalizmus erői azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicussá gyúrjanak bennünket.

A miniszterelnök szerint Európa világszerepről álmodozott, de már a saját dolgait sem tudja rendezni, ezért bosszúhadjáratot indított azok ellen, akik másként látják a dolgokat, akik fizikai határral védenék meg az országukat.

Orbán úgy látja, Európa vakvágányra futott, a pénzügyi világbirodalom átvette felette az uralmat. Ez a birodalom dolgozta ki azt a tervet is, amivel Európát kevert földrésszé akarják alakítani. Már csak Kelet-Európa áll, mi lettünk az utolsó migránsmentes övezet.

Orbán szerint most is harcolnunk kell, ahogy mindig is megtettük. Ebben a küzdelemben az idei és a jövő évi választások – köztük a magyar – sorsdöntők lesznek: eldől, hogy alakul majd Európa jövője.

Az 1956-os forradalmat az alaptörvény megalkotásához, az IMF elküldéséhez, a bankok elszámoltatásához, a rezsicsökkentéshez és a kerítés építéséhez hasonlította: egyikről sem tudhattuk, hogy biztosan sikerülni fog, de megpróbáltuk és sikerrel jártunk. Orbán szerint 2010-ben a nemzetegyesítés útjára létünk, a Fidesz kétharmados győzelme megmutatta, hogy semmi sem lehetetlen.

„Márciusban újrakezdjük, áprilisban győzni fogunk. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta a beszédét, a hallgatóság pedig Viktor, Viktor! skandálással köszönte meg a szónoklatot.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »